Részben globális, részben pedig hazai hatások miatt a következő hónapokban régóta nem látott infláció jöhet Magyarországon. A nemzetközi tényezőkkel előző cikkünkben részletesen foglalkoztunk, azonban van néhány magyar sajátossága is a mostani helyzetnek, ezekről érdemes külön szót ejteni.
Korábbi cikkünkben már megállapítottuk, hogy a szakértők szerint hosszú évek után 2021-ben elindulhat az áremelkedés erősödése a világban. Ennek alapvető oka a gazdaság válságból való kilábalása és a kereslet visszatérése, illetve a kínálatban tapasztalható – talán átmeneti – fennakadások.
Magyarországon mindez azt jelentheti, hogy az áprilisi 5,1%-os inflációs adat után a májusi inflációs ráta is 5 százalék fölé emelkedhet, amire 2012. vége óta nem volt példa. Ez elsősorban bázishatásoknak köszönhető: tavaly a világjárvány kitörésekor gyakorlatilag nullára esett az olaj világpiaci ára hirtelen, ehhez képest a jelenlegi 60 dollár körüli hordónkénti árszint már jelentős emelkedést okozott a hazai üzemanyagárakban. Ez azonban szinte az egész világra igaz, vannak azonban magyar sajátosságok is. Elsősorban az, hogy április elején volt esedékes a dohánytermékek jövedéki adójának ismételt emelése az uniós jogharmonizáció miatt, ez szintén egyszeri hatásként jelenik meg az inflációban. Kis mértékben csökkentheti viszont az áremelkedési üzemet, hogy a forint erősödött az egy évvel ezelőtti szinthez képest. Tavaly a járvány kitörését követően április legelején volt történelmi mélypontján a magyar deviza, amikor a 370-et közelítette az euró jegyzése.
Ezek a tényezők az áprilisi és májusi hónapokat befolyásolják majd, de utána sem biztos, hogy fellélegezhetünk. Nyártól ugyanis kiderül majd, milyen hatással lesz az árakra a gazdaság újranyitása, illetve milyen hosszútávú tényezők befolyásolják az inflációt. A nyitással kapcsolatban két dolog lehet meghatározó: egyrészt a vállalkozások (elsősorban a szolgáltatók) egy része hónapok óta be volt zárva, ami miatt kimerültek a tartalékaik, illetve az év elején nem tudtak szokás szerint árat emelni. Kérdés, hogy ezt megteszik-e nyáron, késleltetve, illetve ha igen, akkor milyen mértékben. Ez nagyban függhet attól is, hogyan alakul majd a kereslet. A befagyott gazdaság miatt a KSH is a szokásosnál nehezebben tudta felmérni az árváltozásokat, gyakran kellett becslésekre hagyatkoznia a bezárt szolgáltatások mellett. Mostanra viszont elindult a fokozatos nyitás, így egy-két hónapon belül megbízhatóbb lesz a statisztika. A kérdés csak az, hogy ez milyen irányba mozdítja majd el az inflációs rátát. Egyelőre az egész világon bizonytalanság van azzal kapcsolatban, hogyan befolyásolja majd az újranyitás az árakat, ebben akár komoly különbségek is kialakulhatnak az egyes országok között.
Hosszabb távon is látszanak már globális hatások, melyek szintén inkább az erőteljesebb áremelkedés felé mutatnak. Az utóbbi hónapokban ugyanis jelentős drágulás volt megfigyelhető a termelői árakban. A mezőgazdasági termelői árak esetenként kétszámjegyű havi emelkedést is mutattak, illetve az ipari termelői árakban is látszott egy erőteljes dinamika elsősorban a nyersanyagok drágulása és a globális chiphiány miatt. A korábbi tapasztalatok alapján pedig ezek a hatások néhány hónapon belül begyűrűzhetnek a magyar árakba is.
Összességében tehát a következő hónapok magyar inflációs kilátásaival kapcsolatban csak egy dolog biztos: a bizonytalanság. Az elmúlt években megszokottnál sokkal nehezebb lehet most előre jelezni az inflációs pályát a rengeteg bizonytalansági tényező miatt. És akkor a legfontosabb ilyen faktort még nem is említettük: tényleg vége a járványnak? Nem jönnek majd újabb és újabb vírusmutációk, amik miatt újra be kell zárni a gazdaságot?
