A kínai adat nem segített rajtunk, összességében nem lett annyival rosszabb, mint a várakozás, de a trend nem változott: vállalható exportteljesítmény mellett szakad az import. (A vastag sárga vonal a havi ingadozásokat kiegyenlítő 12 hónapos mozgóátlag.)
Kínai import alakulása dollárban
Importra két dolog miatt van szükség: egy részét az exportra termelő vállalatok termelési inputként használják fel, a többi pedig belső felhasználásra megy, vagy fogyasztásra, vagy beruházásra. Az export alakulása sem valami fényes, de önmagában ekkora visszaesést az importban nem indokolna.
Kínai export alakulása dollárban
Ebből viszont az következik, hogy a belföldi felhasználás komponensei húzódnak össze. Lehet, hogy Kínában már belső recesszió van, és a növekedést csak a lagymatag export képes a víz felett tartani?
Kína két jellemző beszállítójának, Korea és Taiwan exportja mindenestre csökken. Ez így nem lesz jó, mert csak a kínai bajok tovagyűrűzését látjuk.
Korea exportja dollárban
Taiwan exportja dollárban
Az R-betűs szót azért nem fogjuk most kiadni a világra, de tudni kell, hogy az elemzők soha egyetlen recessziót sem jeleztek előre. Ha lesz, ezt sem fogják, mint ahogy mi sem fogjuk. Csak várjuk, hogy milyen adatok jönnek ki, pontosabban várjuk, hogy legyen végre javulás. Azt egyébként meg kell jegyezni, hogy a feltörekvő országokból jönnek ezek a problémás adatok, a fejlett világ az ipari stagnálásán kívül inkább kedvező arcát mutatja felénk. De ha ez a felállás még két hónapig így marad, a Fed-kamatemelést idénre elfelejthetjük. Nincs nekik vér ott, ahol kellene ahhoz, hogy merjenek szigorítani. Nem véletlen, hogy a hosszú amerikai kamatok lejjebb vannak, mint a szeptemberi kamatdöntés után!
Forrás: Bloomberg
