Tuli Péter
értékesítési és termékfejlesztési vezető
Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő
Az idei első félévben a hazai nyugdíjpénztárak 3–4 százalékos hozamot értek el, ami a jelenlegi hozamkörnyezetben igencsak figyelemre méltó eredmény. Egyre jobban értenek a pénztárak a befektetéshez?
A kedvező pénz- és tőkepiaci trendek mellett fontos szerep jutott ebben a vagyonkezelőknek, illetve a pénztárak és vagyonkezelők javuló együttműködésének is. Mi egyrészt eszköz-forrás menedzsment típusú portfoliókat kezelünk – ilyenek például a biztosítói tartalékok –, ahol azért viszonylag kötött a vagyonkezelő szerepe. Ez inkább passzívabb megközelítést igényel, de persze rendkívül fontos a befektetési eszközök helyes kiválasztása, a lejáratok, a jól megválasztott futamidő.
Másrészt viszont léteznek aktívabban forgatott, kevésbé kötött portfoliók is. Ez utóbbi csoportba tartozik például egy önkéntes pénztár, alapítvány, egyház, egyesület vagy éppen egy szövetség. Mi mindegyiknek segítünk tanácsot adni a mandátumra, kiválasztani a megfelelő kockázati szinthez tartozó eszközöket, a személyre szabott kockázatkezelést.
A mostani helyzetben mi lenne a legfontosabb tanácsa?
Az egyik mindenképpen a diverzifikáció, ezt mutatja a területen eltöltött 20–22 éves tapasztalatunk. Egyrészt az egyes – eltérő hozam- és kockázati kilátású – befektetési eszközcsoportok között. A nyugdíjpénztárak közül a magánkasszák például az idei év magasabb hozamrátáját láthatóan a nagyobb részvényaránynak köszönhették: a 16 százalékos részvényaránnyal a második negyedévben 2,3 százalékot értek el. Míg az önkéntes nyugdíjpénztárak 6 százaléknyival csak 1,3 százalékos hozamot.
A részvénybefektetések nagyobb aránya persze komoly kockázatot jelent, így van ez a hagyományosan konzervatív befektetési politikájú nyugdíjpénztáraknál is. Ezért elengedhetetlen a nemzetközi diverzifikáció. Bár a befektetési tudatosság évről évre javul, a hazai pénztárak közt még mindig jelentős azok száma, amelyek nem fektetnek be regionálisan, esetleg globálisan. Mi például az Aegon Közép-Európai Részvény Befektetési Alap esetében is pár évente felülvizsgáljuk a benchmark összetételét, megpróbálva ezzel is hozzáadott értéket, plusz hozamot elérni.
De hogyan adhat valaki adekvát tanácsot Budapesten arról, hogy Shanghaiban vagy éppen New Yorkban venni avagy eladni kell a részvényeket?
Egy nemzetközi hálózat ebben az esetben tagadhatatlanul sokat segít. Mi egyrészt régiós központ vagyunk, Közép-Európában összesen közel 4 milliárd eurónyi befektetett vagyonra van ráhatásunk, lengyel, cseh, szlovák és román portfoliókat is kezelünk. Így a közvetlen régióban jelentős erőforrásokkal rendelkezünk az alulárazott értékpapírok kiválasztásához. Egyébként éppen az érintettségünk miatt a helyi devizák – cseh korona, lengyel złoty, román lej – mozgását is közelről figyeljük. De hasonló előnnyel jár a globális jelenlét is. Megfizethetetlen, ha az ember az amerikai, esetleg holland kollégákkal közvetlenül tud a kiválasztott fejlett piaci vállalati eredményekről, magas kamatozású kötvényekről eszmét cserélni. Nekünk is nagy segítség, ha a globális Aegon Asset Management top-down stratégiáját is bele tudjuk illeszteni a befektetési világképünkbe.
Milyen esetekben érdemes nagyobb teret engedni a vagyonkezelő cégeknek?
Például a konkrét vagyonkezelésben vagy a tanácsadásban. Egy alapkezelő komoly erőforrásokkal, felkészült elemzőkkel rendelkezik. A megfelelő értékpapírok, befektetési alapok kiválasztásának számos csínja-bínja van. Például a kisebb méretű de nagy hozampotenciállal rendelkező régiós részvények között legfeljebb a 20-30 milliárd forintot forgató alapokból lehet igazán csemegézni anélkül, hogy a vásárlás felhajtaná az árfolyamot. Emellett fontos az egyes adásvételek időzítése, amihez a vagyonkezelő adhat tanácsot, de el is végezheti az egész feladatot. Létrehozhat például olyan „abszolút hozamú stratégiát” követő alapokat, amelyekben a szakemberei a lehető legnagyobb rugalmassággal adják-veszik a piaci körülmények közt legígéretesebb értékpapírokat. Ezzel pedig tehermentesítik a megbízó munkatársait. Ilyen alap egyébként választható nyugdíjpénztári változatban is létezik: az Aegon Önkéntes Nyugdíjpénztárnál elérhető „szakértői portfolió” a klasszikus, kiegyensúlyozott és növekedési portfoliók melletti alternatíva. A tény, hogy 2008-as indulása óta az éves átlagos hozama (8,6%) mérsékelt kockázat mellett is jelentősen meghaladja a benchmarkot (5,99%), jól mutatja: egy ilyen portfoliónak a többi intézményi ügyfélnél is helye van.
A nagy nyugat-európai, amerikai vagy svájci nyugdíjalapok, alapítványok a hagyományos értékpapír-befektetéseken kívül előszeretettel üzemeltetnek irodaházakat, színesítik portfoliójukat aranyrudakkal vagy műtárgyakkal. Itthon ez nem hiányzik?
Mi – biztonsági szempontból – nem szívesen javasolnánk illikvid befektetési eszközöket. A magyar intézmények 5–10 esztendős (a magánszemélyek egyéves) időhorizontban gondolkoznak, míg egy svéd vagy amerikai 20–30 évben. Ha valaki szeretne mondjuk 10 százaléknyi ingatlankitettséget, azt inkább német vagy osztrák ingatlanfejlesztők részvényeivel oldjuk meg. Ezeket a frankfurti, bécsi tőzsdén szükség esetén gyorsan és jó áron lehet pénzzé tenni. Egy bukaresti, vagy nyíregyházi irodaháznál viszont előfordulhat, hogy erre csak nagy veszteség árán lenne mód.
