-Beri Zsófia-
Habár márciusban tovább csökkent a magyar áremelkedés üteme, mégis negatív meglepetésként érte a piacot a március 12-én közzétett inflációs adat. A 24,9%-os piaci várakozásokkal ellentétben 25,2%-os áremelkedést mért márciusban a Központi Statisztikai Hivatal – azaz bár folytatódott a magyar áremelkedési ütem csökkenése, de a vártnál lassabb mértékben.
Az infláció legnagyobb részéért még mindig a magas élelmiszerárak a felelősek (itt 42,6 százalékos drágulást mértek, de a tejtermékek nagy része körülbelül 70 százalékkal lett magasabb az elmúlt 12 hónapban), de nem szabad megfeledkeznünk a többi termékcsoportról sem, amelyek ezidáig kevesebb figyelmet szenteltünk.
Ilyenek például a ruházkodási cikkek, amelyek a magyar inflációs kosár legkisebb hányadát teszik ki: csupán 3,7%-os súllyal veszik számításba a fogyasztási szerkezetünkben. Kicsi súlya ellenére azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hiszen a márciusi hónap során ennek a termékcsoportnak az áremelkedése is kétszámjegyűre váltott, 10%-os volt az év/év növekedés, amire az elmúlt 23 év során aligha volt példa.
De egyes termékeknél 20% körüli drágulást is mértek.
12 havi áremelkedés az egyes terméktípusoknál
forrás: KSH
Ezzel már a fogyasztói kosár mind a 7 alcsoportjában kétszámjegyű az áremelkedési ütem. A jelentős drágulás már a fogyasztási adatokban is meglátszik, hiszen februárban a kiskereskedelmi forgalom több, mint 10%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A ruházkodási cikkek esetében is jelentős a csökkenés, a januári kétszámjegyű forgalomemelkedés után februárban 7,8%-os csökkenést mértek. Havi viszonylatban pedig már három hónapja mutat csökkenést a mutató. A magas infláció így már az élet minden területén nehezíti a mindennapjainkat és egyre inkább valószínűnek tűnik, hogy az év vége sem fogja meghozni a várva várt egyszámjegyű inflációt.
