Gyengülő nemzeti valuta, ismét emelkedőre váltó infláció: a magyar gazdasági kilátások nem sok jóval kecsegtetnek. A kiugróan magas állampapír hozamoknak pedig vége: mibe érdemes fektetni annak, aki reálhozamot szeretne? – Németh Gábort, a VIG Alapkezelő senior portfóliómenedzserét kérdeztük.
Az Év Feltörekvő Portfóliómenedzserének jelöltek a Privátbankár.hu által szervezett Klasszis 2024 díjátadón, ahol idén a tizenegyedik alkalommal díjazzák a szakmánk portfóliókezelő szakembereinek és alapkezelő cégeinek teljesítményét. Hogyan sikerült a tavalyi év?
Több csapatban is benne vagyok, nyilvános befektetési alapoktól kezdve biztosítói saját-tőke portfóliók kezelésén át a nyugdíjpénztári portfóliókig bezárólag. A tavalyi év jól sikerült: az Önkéntes Szakértői Alap a harmadik negyedévig például egyenesen a legjobban teljesítő magyarországi nyugdíjpénztári portfólió volt, az egész 2023-as évet pedig 20% feletti nettó hozammal zárta. De kiemelkedő volt anyacégünk, a bécsi székhelyű VIG lengyel biztosítójának portfólióival elért eredményünk is. Ennek saját tőkéjét, és számos alapját ugyanis szintén mi fektetjük be.
Elsősorban kötvényekkel foglalkozol, de persze minden mással is, ahogy ez ebben a szakmában szokás. Mire vagy a legbüszkébb?
Ami nagyon jól sikerült, az az euró-forint stratégia. Ezért én vagyok felelős az alapkezelőnél. A tavalyi év nagy részében – a korábbi évekkel ellentétben – erőteljes forint melletti pozícióban voltunk, és az árfolyam alakulása beigazolta a várakozásaimat.
Amit mire alapoztál?
Folyamatosan figyeljük a legapróbb részletet is, egy-egy aprónak tűnő információ ugyanis később óriási jelentőséggel bírhat. És 2022 őszén meg is láttunk egy ilyen pillanatot. A Magyar Nemzeti Bank a kamatdöntése előtt mindig nyilvánosságra hozza, hogy ki tartja majd a döntés utáni háttérbeszélgetést. Ez a személy mindig Virág Barnabás alelnök szokott lenni, ám azon a szeptemberi reggelen, amikor megjött az erről szóló email, abban Matolcsy György elnök neve szerepelt. Az elnök csak nagyon ritkán, nagyon fontos ügyekben szerepel, ezért feltételeztük, hogy valami nagy változtatásra készülhet a jegybank.
Azaz véget érhet a kamatemelési ciklus. Hogyan játszottátok meg ezt?
Azt gondoltuk, hogy az akkori igen borús piaci környezetben a kamatemelések végének (potenciális) bejelentése túl korai, így shortra mentünk (újra) a forintból. Be is jelentették, hogy 13%-nál megáll a kamatemelési ciklus, az euróval szembeni árfolyam el is szállt 420 fölé és sikerült is jelentős árfolyam nyereséget elérnünk. Aztán amikor októberben Virág Barnabás Washingtonból bejelentkezve bejelentette, hogy 500 bázisponttal megemelik az akkortól irányadóvá vált egynapos kamatot, még aznap, jelentős profittal le is zártuk a pozíciót és onnantól kezdve – elsősorban a kiemelkedően magas kamattartalom miatt – a forint erősödésére játszottunk, egészen 2023 novemberéig. A nagyobb negatív irányú kilengések előtt pedig átmenetileg lezártuk a forint melletti téteket és semleges pozíciót vettünk fel, így ez is nagyon jól sikerült 2023-ban.
A deviza stratégia nagyon sokat tett hozzá tavaly a portfólióink teljesítményéhez, a pénztári vagyonkezelésnél, az abszolút hozamú, illetve aktív kezelésű befektetési alapjainknál is.
Hogyan kell elképzelni ennek a megvalósítását a mindennapi gyakorlatban?
Minden befektetési alapnak van egy benchmarkja, amihez illeszkedik a stratégiája és amihez lehet mérni az alap és az alapkezelő teljesítményét. Ha ebben mondjuk 10% devizakitettség van, akkor ez számít az alapnál a semleges kitettségnek. Amikor a forint erősödésre számítunk, akkor ezt az arányt akár nullára is lehet csökkenteni, fordított esetben pedig az említett 10% fölé. Az abszolút hozamú alapoknál pedig, ahol ez a viszonyítási alap nulla százalék, ott különféle derivatív termékekkel lehet pro- vagy kontra taktikai lépéseket tenni a forint várható pályájával kapcsolatban.
Azaz amikor a forint erősödött, akkor nyertek, amikor pedig gyengült, akkor a semleges pozíciónak köszönhetően legalábbis nem vesztettek.
Igen, 2023-ban trendszerűen erősödött a forint és ráadásul ezt nagyon jó időzítéssel sikerült megtenni. Ez pedig jelentős versenyelőnyt jelentett azokhoz képest is, akik nem voltak ennyire pozitívak a forinttal kapcsolatban, és azokkal szemben is, akik túl korán váltak azzá.
Az idei évben viszont a forint mellett szóló érvek egyre gyengébbnek tűnnek: az MNB vágásai miatt a kamatszint 6-7 százalékra csökkenhet – miközben például Amerikában még mindig 5 százalék feletti. Milyen lehet a 2024-es árfolyam pálya?
Ez a kamatfelár volt a legerősebb érv, ami a forint mellett szólt, ezért az idén már gyengülést várok. Ez a 2022-es, 18 százalékos kamatszint nem egy uniós országra volt méretezve, de még csak nem is egy kelet-európai országra, sokkal közelebb állt mondjuk Braziliához, Kolumbiához vagy egyes afrikai államokhoz. Ez olyan óriási támaszt adott a forintnak, hogy emellett másodlagos volt a gyenge növekedés, vagy akár az uniós pénzekkel kapcsolatos hercehurca is. Tavaly év közepe felé az euróval szembeni devizapiaci kamatfelár (pontosabban carry) volt 12% felett is, mára 3% alá esett. Ilyenkor pedig már jobban előtérbe kerülnek az olyan problémák, mint az elszálló hiány (az év első két hónapjában sikerült összehozni a teljes éves hiánycél 68%-át, a magas kamatozású állampapírok törlesztése például csak februárban 855 milliárd forint volt), az EU-val vagy az USA-val való viszony vagy az, hogy nincs növekedés.
A nagy kamatkülönbözet egyébként nemcsak a forint viszonylatában kecsegtetett sokáig extra nyereséggel: a “carry trade” (magas kamatozású deviza vétele és vele párhuzamosan egy alacsony kamatozású eladása) jól működött a brazil reál és svájci frank esetében is. Előbbi kamatszintje 10% körüli, a valuta árfolyam relatíve stabil, míg Svájc nemzeti valutája túlértékelt és a gyenge gazdasági teljesítmény miatt vártuk a kamatvágást is. Ami 2024 márciusban meg is történt (a piaci várakozásoknál korábban) – így 2024 elején jól kerestünk ezen az „egzotikusabb” devizapozíciónkon (CHF/BRL) is.
A 20 százalékos kamatozású állampapír időszakának amúgy is vége, az új pénzek egy részét minden bizonnyal sokan váltják majd devizára. De melyikre váltsák?
A lakosság oldaláról óriási érv volt a forint mellett a közel 20%-on ketyegő forintos lakossági állampapír, ennek végeztével véleményem szerint sokan gondolnak majd a devizabefektetésre, újra. Mi most nagyjából fele-felerészt tartunk eurót és dollárt, amikor a pozíciókat menedzseljük, az alapjainkban pedig már 20-25 százaléknyi a devizás eszközök aránya – ami jelentős növekedés a tavalyi állapothoz képest. De azt sem tartom kizártnak, hogy egy megfelelő időpontban ezt akár meg is duplázzuk.
A forint gyengülése a dráguló importon keresztül az infláció emelkedéséhez vezethet. Van-e esély rá, hogy a jelenlegi, csökkenő trend megfordul?
A valószínűsége mindenképpen magasabb, mint egy fél éve gondoltuk volna. Tavaly a magas kamatok miatt sokan recessziót vártak a világgazdaságban, most még igazán erőteljes lassulás sem látszik, ez pedig inflációt gerjeszthet. Idehaza kettős hatás érvényesül: a belső kereslet/növekedés gyenge, ami dezinflációs hatású, viszont a gyengébb árfolyam és az éledező globális növekedés ellentétes irányba hatnak. Márciusban vélhetően elértük a magyar inflációs mélypontot, és az az igazi kérdés, hogy mennyire kúszhat felfelé az infláció.
Hogyan sikerült elkerülni a recessziót?
Erről csak találgatni lehet. Egyrészt a covid-járvány alatt a gazdaságba pumpált pénzek úgy tűnik, tovább tartottak, mint azt sokan gondolták. Másrészt a fiskális politika is nagyon laza. Végül az is benne van a pakliban, hogy hasonló a helyzet, mint a kilencvenes évek Amerikájában: azaz hogy a technológiai fejlődés olyan mértékű hatékonyság/termelékenység növekedést hozhat, ami kompenzálja a magas kamatszintet. Ez utóbbi továbbra is nyitott kérdés, az infláció alakulása szempontjából is az egyik legfontosabb.
Csak ami akkor az internet volt, az ma a Mesterséges Intelligencia lehet. Magas kamatozású állampapír híján mibe tegye a pénzt, aki reálhozamot szeretne?
Van egy jól működő modellünk, a Befektetési Óra, amely a gazdasági ciklusokat köti össze az egyes eszköz osztályokkal. Eszerint jelenleg megvan az esély arra, hogy újra az ún. landolás nélküli ciklusba kerülünk (éledező növekedés), amikor a nyersanyagok teljesíthetnek a legjobban – az ipari fémek, a réz, az uránium vagy épp az olajvilágpiaci ára is markánsan emelkedni kezdett. A VIG Panoráma alapunkban, amelyet évekkel ezelőtt dedikáltan az infláció “legyőzésére” alakítottunk át, jelentős pozíciókkal is rendelkezik ebből az eszköz osztályból. Az átalakítást követően, az elmúlt három évben sikeres volt ez a stratégia, az összesített hozam közel 40 százalék lett és az idei évre is jó lehet: úgy tűnik, az amerikai jegybank – talán az elnökválasztás miatt is – kamatot készül vágni, hogy stimulálja a növekedést. Ha ez így lesz, tovább nő az infláció visszatérésének esélye.
„A blog írásában közreműködő szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak a blogon megjelent írásaik alapján hozott befektetési döntésekért és azok következményeiért, illetve a weboldalon található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért. A jelen blogon megjelenő írások magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy ajánlásnak.”
