A varsói tőzsde kimagasló évet tudhat maga mögött (lengyel részvényalapunk egyéves hozama november végén 30% fölötti volt!), azonban így is találhatunk olyan cégeket, amelyek emelkedése elmarad a piac egészéhez képest, pedig a legfrissebb negyedéves jelentések és az előrejelzések is jó nyereségességről szólnak.
Ilyen például a lengyel kiskereskedelmi szektor, amelynek cégei a nyertesei lehetnek a fogyasztás új pályára állásának. Érdemes tehát a gyengélkedő nemzetközi makrogazdasági helyzetről szóló szalagcímek mögé nézni.
A 2023-as év erősen negatív fogyasztási tendenciái után érzékelhető javulást hozhat a következő év. Ezt támogatja egyrészről a még mindig erős munkaerőpiac, és az ezzel erősen korreláló jelentős reálbérnövekedés. A Lengyel Statisztikai Hivatal októberi számai alapján a magánszférában 12,8%-kal nőttek a bérek egy év alatt, míg az infláció csak 6,6% volt – ez pedig 6 százalék fölötti reálbér növekményt jelent. Ez összhangban van a hazai számokkal is, és nyilvánvaló, hogy bázishatásoknak és a fizetések „ragadósságának” is köszönhető a kiugró eredmény. Az viszont mindenképpen kijelenthető, hogy a pálya javuló.
A vásárlóerőt több további ok is támogatni fogja. Ilyen:
- a minimálbérek már elfogadott megemelése, amelynek mértéke 2024 januártól közel 18% lesz, valamint a 12%-kal növekvő nyugdíjak
- a hamarosan megalakuló új, nagy valószínűséggel ellenzéki kormány programja, amelyben számos alkalommal említették többet között a közalkalmazottak és a tanárok béremelését (20-30 százalékos emelésre tettek javaslatot)
- a gyermekek után járó támogatás összegének megemelése
Kérdőjeles viszont egyelőre az élelmiszer áfakulcsának nullás szinten való tartása. A cégek profitabilitásában a legfrissebb adatok alapján nem láthatóak problémák. A harmadik negyedéves jelentések arról árulkodnak, hogy a kiskereskedelmi cégek mindegyike növelni tudta EBITDA-ját (adók, kamatok, és amortizáció levonása előtti profit), sőt ezek a számok végül konzisztensen jobbak is lettek, mint az elemzői várakozás.
forrás: Bloomberg konszenzus
Ingyen ebéd természetesen nincs, és ez látszik is a költségvetés várható 2024-es és 2025-ös hiányán. Az elemzők ezen a téren 4,6% és 3,8% körüli hiánnyal számolnak, ami nyomást helyezhet a kötvények, és az infláción keresztül a zloty árfolyamára is. Mindezek ellenére azt gondoljuk, hogy a fogyasztókon túl a részvényesek is jól járhatnak, őket kevésbé fogják érinteni a negatív ellenhatások. Nem szabad továbbá elfelejteni, hogy várakozásaink szerint az újonnan megalakuló, várhatóan ellenzéki koalíciós kormány sikerrel fogja megszerezni mind az EU Kohéziós Alapjának, mind az RRF-forrásoknak a blokkolt összegeit. Ezek együttesen 100 milliárd euróra, évesítve a lengyel GDP 3%-ára rúghatnak, ami hatalmas segítséget nyújtana a kitűzött fiskális lazítás kivitelezésében és az egyensúly megteremtésében.
„A blog írásában közreműködő szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak a blogon megjelent írásaik alapján hozott befektetési döntésekért és azok következményeiért, illetve a weboldalon található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért. A jelen blogon megjelenő írások magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy ajánlásnak.”
