“Egy újabb trendi és jól csengő hárombetűs kifejezés, amely PR célokat szolgál és hamarosan úgyis múló trenddé válik” – talán erre gondol sok befektető, amikor első alkalommal találkozik az ESG rövidítéssel. Ezúttal azonban tévednek!
Az ESG szemlélet ugyanis a következő évtized során alapjaiban változtathatja meg a magánbefektetők pénzügyi szokásait, döntéseit. Sőt, intézményi szinten már most is egyre nagyobb az érdeklődés, és ez világszerte exponenciálisan emelkedő trendet mutat.
Az ESG fogalma
Az ESG az angol Environmental, Social és Governance szavak rövidítése. Célja, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők a fenntarthatóság szempontjából objektíven ítélhessék meg a gazdálkodó szervezetek (cégek, vállalatok, országok) tevékenységét. Az ESG szemlélet alapvetően három fő területre koncentrál az értékelés során:
- A gazdálkodó szervezetek okozta környezeti hatások vizsgálatára.
- Társadalmi kérdések kezelése a szervezeten belül és kívül.
- Felsővezetők tevékenységére és az általuk kialakított döntési mechanizmusokra.
ESG a gyakorlatban
Az ESG stratégiát követő pénzügyi szakemberek (minősítők, elemzők) tehát fenntarthatósági szempontok alapján rangsorolják a gazdálkodó szervezeteket és ez alapján teszik meg pénzügyi ajánlásaikat, vagy hozzák meg a befektetési portfólió összetételével kapcsolatos döntéseiket.
Az ESG már bizonyított
Bár széles körben még csak most kezd ismertté válni az ESG feltételrendszere, az intézményi befektetők körében (alapkezelők, hedge fundok, minősítő cégek) már számtalan alkalommal bizonyította relevanciáját a szemlélet:
- Zöldnek tűnő technológiai vállatok, és első ránézésre környezetszennyező ipari cégek kulisszái mögé engedett betekintést nyújtani, számos negatív és pozitív meglepetést okozva ezzel az elemzőknek.
- Bizonyította, hogy van korreláció a cégek társadalmi felelősségvállalása, és teljesítménye között.
- Mérhetővé és objektívvá teheti a felsővezetők tevékenységét, ami alapvetően határozhatja meg egy gazdálkodó szervezet jövőjét.
E, mint environmental
A környezeti hatások vizsgálata már sokak által ismert értékelési szempontja az ESG-nek, amit a laikusok gyakran magával a fogalommal azonosítanak. Való igaz, hogy egy szervezet ESG besorolása nagyon gondosan mérlegeli a „zöld” szempontokat, viszont maga a keretrendszer jóval túlmutat a környezetvédelmi kérdéseken.
A környezetvédelemmel kapcsolatban – többek között – az alábbiakra fókuszál az ESG szemlélet:
- Üvegházhatást erősítő gázok kibocsátása: Jól ismert szempontként jelenik meg az értékelésnél a globális felmelegedésért felelős gázok csökkentésére tett intézkedések sikeres vagy sikertelen alkalmazása. Például egy logisztikai vállalat esetében a használt járművek környezetvédelmi besorolása vagy iparvállalatoknál a hatékony elektromos berendezések preferálása a szén- vagy gázolaj üzemű gépek helyett.
- Hulladékgazdálkodás: Szintén lényeges kritérium, hogy mennyire hatékony és innovatív az egyes vállalatok hulladékgazdálkodása. Szelektíven gyűjtik-e a szemetet? Újrahasznosítják-e azt? Netán a dolgozókat is motiválják erre? De a vizsgálat tárgyát képezheti a gyártás és termelés során keletkező vegyi anyagokkal kapcsolatos környezetbarát gondoskodás megléte is.
- Energiahatékonyság: Magától értetődik, hogy az energiafelhasználás optimalizálásával rengeteget tehet egy gazdálkodó szervezet a környezeti lábnyomának csökkentéséért. Ezért ez szintén jelentős értékelési szempontként jelenik meg az ESG kapcsán.
A fenti három példán túl még számos egyéni tényező jöhet számításba az egyes gazdálkodó szervezetek esetében. Az egyes országokat vizsgálva például fontos tényező lehet maga a hozzáállás is. Az, hogy mennyire elkötelezett a környezetvédelmi célok elérésében az aktuális kormányzat és milyen mértékben szolgálja a jogszabályi környezet a környezetvédelmi célok megvalósítását.
Az ESG két további szempontját (social, governance) a cikk második részében vesszük górcső alá, amelynek a végén az is kiderül majd, pontosan milyen skála segítségével értékelik az elemzők, minősítők vagy befektetők a vállalatokat és nemzetállamokat.
