Tomasovszki Tímea, VIG Alapkezelő
2016-ban, a párizsi klíma egyezményben (hivatalos nevén Paris Agreement, azaz Párizsi éghajlatvédelmi egyezmény) a világ vezetői megállapodtak arról, hogy az iparosodás előtti értékhez képest maximum 1,5-2 Celsius-fokot emelkedhet az átlaghőmérséklet a Földön ahhoz, hogy a klímaváltozás ne okozzon komoly közvetlen katasztrófákat. Ennek betartásához bevezették a nettó zéró kibocsátás fogalmát, amely leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egy kibocsátó annyi üvegházhatású gázt bocsát ki, amennyit el is nyel.
Ahhoz azonban, hogy az egyes vállalatok (vagy egyéb kibocsátók) meg tudják valósítani ezt a nettó zéró kibocsátást, jelentős beruházásokra van szükség. E tekintetben jelenleg Kínától való függőség figyelhető meg, a jelenlegi beruházások 90%-a köthető ehhez az országhoz. Annak érdekében, hogy ez enyhüljön, az USA és az EU is saját törvényt hozott. Érdemes lesz figyelemmel követni a 2024-es évben, hogy milyen változásokat hoz a két törvénynek való megfelelési törekvés és hogyan alakul át a jelenleg Kína-központú „zöld-fejlesztési” piac.
Nézzük meg, hogy mi a különbség a két törvény között, illetve hogy milyen vállalatoknak kedvezhet a jövő évben ez a trend!
Az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett IRA-ban (Inflation Reduction Act) és az Európai Unió által megfogalmazott NZIA-ban (Net Zero Industry Act) közös, hogy mindkettő abból a célból jött létre, hogy a saját földrajzi területére irányítsa vissza a zöld beruházásokat. Így önellátást tesz lehetővé, ösztönzi a beruházásokat és munkahelyeket teremt.
Különbség azonban, hogy az NZIA fókuszában 8 olyan megújuló energiával kapcsolatos technológia áll, amelyek már elérhetőek, viszonylag hamar bevezethetők a piacra és mérhetők, addig az IRA különböző társadalmi problémákat is bevon a körébe. Az IRA keretének 10%-át olyan közösségek támogatására szánják, amelyeket aránytalanul nagymértékben érintenek a szennyezés és annak negatív egészségügyi következményei. Az IRA egy másik fontos társadalmi kezdeményezése pedig a gyógyszerek megfizethetőségének és hozzáférhetőségének kérdését kívánja kezelni.
Megújuló energiával kapcsolatos technológiák
- napelemes fotovoltaikus és termikus technológiák,
- megújuló szárazföldi és tengeri technológiák,
- akkumulátor/tárolási technológiák,
- hőszivattyúk és geotermikus-energia technológiák,
- elektrolizátorok és üzemanyagcellák,
- fenntartható biogáz/biometán technológiák,
- szén-leválasztási és -tárolási (CCS) technológiák
- grid technológiák.
Szintén különbség van annak tekintetében, hogy milyen formában nyújtják a támogatásokat az egyes törvények értelmében. Míg az IRA a jövedelemre gyakorol hatást az által, hogy adójóváírást, támogatást illetve alacsony kamatozású hitelfelvételt tesz lehetővé, addig az NZIA a tőkeberuházásra (CapEx) koncentrál. Az európai vállalatok kb. 50%-a jelentett zöld tőkeberuházásról, például azt, hogy a CapEx hány százaléka köthető a környezetváltozás mértékének csökkentéséhez, az ahhoz való alkalmazkodáshoz vagy a nettó zéró kibocsátáshoz. Ebben a tekintetben élen járnak a közmű vállalatok, amelyek mintegy 2/3 zöld CapEx-al rendelkeznek. Őket követik az ingatlancégek, ahol 37% ez az arány.
Ezeknek a szabályozásoknak a tükrében nem meglepő, hogy az európai piacot tekintve várhatóan ezekben az iparágakban tevékenykedő cégek fognak a legtöbbet profitálni (pl. Nordex, Vestas, ABB, Air Liquide), Amerikában pedig azok, amelyeknek már van hazai kapacitásuk és így már 2023-ban igénybe tudták venni a törvény adta lehetőségeket (pl. Array Technologies, Bloom Energy, General Electric Co.) – még akkor is, ha ez várhatóan majd csak 2024/2025-ban jelenik meg a számaikban.
„A blog írásában közreműködő szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak a blogon megjelent írásaik alapján hozott befektetési döntésekért és azok következményeiért, illetve a weboldalon található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért. A jelen blogon megjelenő írások magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy ajánlásnak.”
