Na de miért baj a defláció?!
Szokás kérdezni, miért baj, ha csökkennek az árak, és nem nőnek, hiszen „az csak jó, ha minden olcsóbb, nem?” Nos a válasz röviden: nem. Ugyanis a csökkenő árszínvonal azt jelzi, hogy csökken a kereslet a javak és szolgáltatások iránt, csökkennek a bérek, nincs vásárlóerő. Emiatt a cégek egyre kevesebb profitot termelnek, ami miatt leépítésekre, elbocsájtásokra kényszerülnek, illetve elhalasztják a tervezett beruházásaikat. Korábbi, részletes cikkünket itt találja a japán inflációról.
(A szigetországban a defláción kívül jelentős probléma az éves GDP sokszorosára rúgó államadósság, aminek kezelése ugyanakkor azért nem sürgös, mert túlnyomórészt a háztartások, helyi nyugdíjalapok kezében vannak az állampapírok, és jellemzően nagyon hosszú távra elszórva.)
A béka s…. fölött kicsivel
A két éve indított, korábban erős piaci szkepticizmussal kísért program annak ellenére kezdte beérlelni a gyümölcseit, hogy a japán jent árral szemben kellett gyengíteni. Azt ugyanis a piaci bizonytalanságok, és turbulenciák idején előszeretettel vették (elsősorban állampapírokon keresztül) a befektetők biztonságos, menekülő eszköznek használva. A jen 2013 áprilisa óta 22 százalékkal gyengült a dollárral szemben, miközben – legalábbis egyelőre – sikerült kikecmeregni a deflációs kútból is. Az idényélelmiszerek és az energiaárak nélkül számolt, úgynevezett maginfláció (ez mutatja a valós, kilengések nélküli árszínvonalat) augusztusban már 1,1 százalékos emelkedést mutatott tavaly augusztushoz képest. Itt ugyanakkor továbbra is aggasztó, hogy ha a mutatóban benne hagyjuk az energiaárakat, akkor 0,1 százalékos csökkenést látunk a zuhanó olajárak miatt. (Ez volt az első deflációs adat a program bejelentése, azaz 2013 áprilisa óta.) Szintén augusztusban az ipari termelés 0,5 százalékos visszaesést mutatott.
Omaisz Réka, az Aegon Alapkezelő részvény portfóliómenedzsere emlékeztet, hogy Japán egyike azon keveseknek, ahol az egy részvényre számított vállalati profit (EPS) -várakozásokat folyamatosan felfelé módosítják, ami pozitív fejlemény. Ugyanakkor az elemző szerint a kínai lassulás nyilván nem segít Japánnak sem, mivel az egyik legnagyobb felvevőpiaca, az exportjának 54 százaléka megy Ázsiába, 18% pedig Kínába.
A vállalati profitok megugrottak az elmúlt hónapokban, ennek azonban keményen betehet a kínai gazdaság fékezése, ami egyelőre kiszámíthatatlan pályán halad. A Bloomberg kommentárja szerint egyébként az árszínvonal emelkedésében és a profitok emelkedésében nagy szerepet játszik a munkaerőpiaci kínálat szűkössége, azaz egyre kevesebben állnak a vállalatok rendelkezésére, amelyek így kénytelenek magasabb bért fizetni.
A japán jegybank (Bank of Japan) ma hajnali döntése tehát nem volt meglepő, az év hátralévő üléseinek valamelyikére azonban további lazító intézkedéseket vár a piac. Elképzelhető újabb monetáris enyhítés, de szóba jöhetnek újabb kedvezmények a bankoknak. Korábban már lazítottak a hitelfelvételhez kapcsolt fedezeti követelmények rendszerén a kereskedelmi bankok számára, azaz könnyebben lehet hitelhez jutni, ami a gazdaság fellendítésének alapvető követelménye. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy a Bloomberg által megkérdezett elemzők nagy része a jegybank következő, október 30-án tartandó ülésére várják a nagy bejelentéseket, amelyeket az addig nyilvánosságra kerülő kínai és amerikai fejlemények és adatok még formálhatnak.
/Forrás: Bloomberg/