Immáron 5. alkalommal indítottunk útjára a Totalreturn.hu blogon tematikus cikksorozatot. Legújabb cikkeink fókuszában az inflációval kapcsolatos kérdések, kockázatok és lehetőségek állnak, melyek a globális gazdaságunk szempontjából egyre aktuálisabb.
Első cikkünkből többek között már megtudhatták olvasóink:
- mit jelent a gazdaság egyes szereplőinek (befektetők, adósok, nemzetállamok) az infláció,
- befektetői szempontból mi a két legfontosabb tényező az infláció kapcsán,
- miért jelent kockázatot az infláció szempontjából az Y és Z generáció.
Elkerülhetetlen az infláció?
A közgazdászok között szinte egy évtizede vita van arról, hogy képes lesz-e (és ha igen mikor) a globális gazdaságunk magasabb inflációt gerjeszteni.
Ellenérvek
A szkeptikus, egyre szűkülő tábor már évek óta azzal érvel, hogy akkor sem sikerült kézzel fogható inflációt generálni, amikor világszerte pörgött a gazdaság, és szinte teljes volt a foglalkoztatás az USA-ban (hasonló volt a helyzet globálisan is). Ráadásul öregszik a társadalom, terjed a robotika – ezek a dezinflációs trendek a koronavírus-pandémia sokadik hulláma után is változatlanul fennállnak majd.
Érvek az infláció mellett
Az inflációt vizionáló, népesebb tábor szerint több, de elsősorban monetáris tényezőre vezethető vissza, hogy inflációs időszak elé nézünk világszerte.
1. Továbbra is nő a pénzkínálat
Az USA pénzkínálata az elmúlt években is tovább nőtt, csak az idei évben 20 százalékkal több dollár van a rendszerben, mint év elején. Ez a tény már önmagában is képes lehet befolyásolni az inflációs folyamatokat.
Erre lehet számítani a jövőben is, hiszen az alacsony alapkamatok miatt a QE maradt az egyetlen eszköz a jegybankok fegyvertárában a gazdasági növekedés stimulálására. Ráadásul az USA mellett már a feltörekvő piacokon (Brazília, Törökország, stb.) is egyre elfogadottabbá válik a trend, miszerint a jegybank finanszírozza új pénz „nyomtatásával” az államadósságot.
2. The Modern Monetary Theory
Világszerte egyre több szakember véli úgy, hogy kvázi bármennyit költhet egy modern ország költségvetése, hiszen azt meg tudja finanszírozni a jegybank a fenti módon, így a költségvetési politika részben átveheti a monetáris politika szerepét.
Az egyensúlyi költségvetés elvét pedig világszerte sutba dobhatják más kormányok is, átállva az új szemléletre, és teret engedve a magasabb költségvetési hiánynak. Ez a feltétele például a többek által is javasolt egységes alapjövedelemnek is ami szintén a magasabb költségvetési költekezésen keresztül emelheti az inflációs nyomást.,
Újszemlélet mellett foglalt állást a közelmúltban maga az Amerikai Központi Jegybank (FED) is, ahol az inflációs célkövetés már nem éves bontásban történik, hanem átlagos hosszútávú inflációt céloznak, ami egy alacsonyabb inflációval jellemzett időszak után, ezt kompenzálandó, teret enged a célnél magasabb inflációnak is (AIT –average inflation targeting).
3. Vakcina okozta inflációs nyomás
Rövidtávon az is jelentős inflációs nyomást jelenthet világszerte, hogy a koronavírus elleni vakcinára várva elhalasztott kereslet alakul ki. Amikor pedig majd viszonylag rövid idő alatt beoltják a lakosságot, és az élet visszatér a régi kerékvágásba, mindez erősen felhajthatja az árakat.
Igaz ez az iparra is, ahol már most rengeteg beruházás maradt el – főleg az energiaszektorban. Ennek szintén erős árfelhajtó hatása lehet majd a jövőben, ahogy a növekvő keresletet a korábbi kapacitások már nem bírják kielégíteni.
4. Lassuló globalizáció
Mára látható jelei vannak a globalizáció lassulásának, főleg az Egyesült Államokban. Ennek oka egyrészt a Trump adminisztráció okozta kereskedelmi háború, amire a koronavírus-járvány első hulláma jelentősen ráerősített és a további hullámok is ezt fogják tenni.
Csak az USA-ban 1000 milliárd dollárra becsülik a Kínából hazaköltöztetendő termelés költségét, ami a költségek növekedésén keresztül szintén nyomást gyakorolhat az inflációra. E trendet követheti ráadásul több vezető ipari hatalom is (Németország).
A legvalószínűbb forgatókönyv
Mivel a fenti négy tényező akár külön-külön is képes lenne látható mértékben emelni az inflációt, így elég valószínű, hogy egymást erősítve is hamarosan megindul a folyamat.
Pánikra azonban semmi okunk, szinte kizárt, hogy hiperinfláció következzen be belátható időn belül.
A közgazdászok bár emelkedő, de nem elszabaduló inflációra számítanak a következő években, ami maximum néhány százalékkal haladhatja majd meg a nemzetállamok által tervezett célokat.
Ennek ellenére érdemes résen lenni, hiszen a tervezett infláció is erodálhatja a megtakarításaink vagy befektetéseink értékét.
Új pénzügyi termékek a piacon
Szintén a szakma inflációs várakozásait támasztja alá, hogy új, kifejezetten az inflációs időszakra számító befektetési alapok jelennek meg a piacon. Ilyen például az Aegon Panoráma Származtatott Befektetési Alap, ami inflációs környezetben jól teljesítő eszközök – inflációkövető és feltörekvő piaci kötvények, jó árazási erővel rendelkező cégek részvényei és klasszikus inflációs védelmet nyújtó eszközök (árupiaci termékek) előnyeit ötvözi aktív portfóliókezeléssel az aktuális piaci események tükrében.
