Divatos, sokat emlegetett trend napjainkban a FinTech, hiszen az ebben a szektorban tevékenykedő cégek ötvözik a kényelmi szempontokat, lehetővé teszik a költséghatékony bankolást / fizetést és részvényesi szempontból is nagy, kétszámjegyű növekedési potenciállal kecsegtetnek.
De vajon mindenki tudja, hogy mit is értünk pontosan FinTech alatt, milyen cégek tartozhatnak ide? Sokan úgy tudják, hogy a manapság feltörekvő digitális pénztárcákra, illetve az újabb fizetést / átutalást könnyítőkre vonatkozik a megnevezés, mint a Revolut vagy a Transferwise vagy a sokat hallott Amazon Pay, Apple Pay esik ide. Ennél azonban sokkal szerte ágazóbb a terület. Ide tartoznak ugyanis többek között a:
- kártyaszolgáltató cégek (pl. Visa, Mastercard),
- pénzügyi szolgáltatásokat könnyítő cégek (pl. Fiserv, Fidelity National Information Services),
- flotta kártyaszolgáltatók / B2B (pl. FLEETCOR, WEX),
- bérszámfejtéssel, humán tőke menedzsmenttel foglalkozó cégek (pl. ADP, Paychex) illetve
- átutalást könnyítők, mint pl. a Western Union. Ezeket az alszektorokat mind különböző főbb mozgatórugók hajtják és így eltérően reagálnak a különböző piaci helyzetekre, így a mostani pandémia időszakára is.
Az alszektorok közül a legbiztonságosabbnak jelenleg a kártyaszolgáltatók tűnnek és ebben a szektorban ráadásul még növekedés is várható.
Természetesen volt visszaesés a járvány első hullámakor főleg az utazással összefüggő költések miatt, de köszönhetően az online vásárlások növekedésének és a korábbi felvásárlások pozitív hatásainak, az árfolyamok szépen visszakorrigáltak a februári szintekre. A következő években 10% feletti növekedést várunk ezektől a cégektől, valamint a nem túl magas, ám stabil osztalékról sem szabad megfeledkeznünk, ha ebbe az alszektorba szeretnénk befektetni.
Fontos megjegyezni, hogy a kártyaszolgáltatók növekedését az úgynevezett neo bankok is támogatják, hiszen ezek a cégek szolgáltatásaikat Mastercard vagy Visa kártyán keresztül teszik elérhetővé.
A neo bankok (pl. Revolut, TransferWise, N26) önmagukban is nagy növekedés előtt állnak, még a vírus első hulláma alatt is tudták növelni a felhasználók számát 9%, 19%, illetve 11%-al.
Kockázatosabbnak tekinthetőek azonban befektetői szempontból, mint a kártyaszolgáltatók, aminek főleg egy esetleges későbbi finanszírozási szükségletkor láthatják majd kárát ezek a cégek.
Elemzéseink alapján a legnagyobb növekedés előtt a FinTech szektor egy kiemelt szegmense áll, a digitális pénztárcák,
akik az újabb és újabb innovációkkal új, még fejletlen piacokat is képesek bekapcsolni a vérkeringésbe (pl. Latin Amerika vagy Afrika), illetve a tevékenységük nagy része áll a B2B (business-to-business) terület kiszolgálásából. Azért különösen fontos ez a terület, mert hatalmas, 125 billió dollár a jelenleg még kiaknázatlan potenciál. Érdekesség, hogy globális szinten a nagy cégek 42%-a, a kis cégeknek pedig a 70%-a nem rendelkezik olyan automatizált rendszerekkel, amik a szállítókkal kapcsolatos teendőket (pl. számlázás vagy fizetések) lenne hivatott kezelni, többségük még mindig csekkeket használ, illetve papír alapú számlákat állít ki és postáz.
A B2B terület kiszolgálására épültek rá egyébként a pénzügyi szolgáltatásokat könnyítő cégek (2. alszegmens), akik szintén nagy növekedési potenciállal rendelkeznek annak ellenére is, hogy az utóbbi fél évben a Square például megduplázta árfolyamát. Ők azok, akik szoftvereket szolgáltatnak a digitális számlázás, kártyás fizetés megvalósulásához, informatikai támogatást nyújtanak, illetve platformokat biztosítanak a különböző online szolgáltatások működéséhez.
De mik azok az innovációk, amelyekkel az előzőekben bevezetett kiemelt szegmens, a digitális pénztárcák növelni tudják felhasználóik számát és így eredményüket is? Valamint kik tartoznak egyáltalán ide? Ide tartoznak egyrészt a két nagy elektronikai eszközgyártó, az Apple és a Samsung adott szegmense az Apple Pay és a Samsung Pay.
A Samsung Pay idén júliusban vezette be a SoFi által támogatott Samsung Moneyt, ami
több, mint egy általános digitális pénztárca, hiszen azon kívül, hogy tartozik hozzá egy Mastercard, ingyenesen tesz lehetővé olyan szolgáltatásokat, mint a magas kamatozású megtakarítások megkötése vagy a kriptopénzzel való kereskedés.
Erre válaszul jön majd az Apple Pay is bankszámlatípusú szolgáltatásokkal, illetve – ha igazak a pletykák –
az iOS 14 már QR kódos fizetési támogatással is fog rendelkezni.
Szintén a QR kódos fizetésre épül az Amazon Pay Amazon Go Grocery Store elnevezésű, illetve Amazon Cart nevű újítása. Mindkét innováció a gyorsabb és kényelmesebb bevásárlást hivatott támogatni a fizetés automatizálásával és a sorban állas kiiktatásával, a különbség az, hogy erre a célra a telefonunkat vagy egy speciális bevásárlókosarat használunk.
Az Amazon Pay ezen kívül hangvezérléses megoldásokkal is készül, 2020. negyedik negyedévében például a tankolást fogják egyszerűsíteni ezzel a technológiával.
A magyarok által legtöbbet használt Facebook (és Instagram) is innovál, bár a Facebook Shops inkább a kiskereskedőnek kínál kényelmes megoldást, mint az átlagember életét változtatja meg. A FinTech nem minden területén vannak azonban ilyen jelentős újítások, sőt, egyes szegmenseket kifejezetten nem kímélt az utóbbi időszak.
A bérszámfejtéssel, illetve egyéb HR szolgáltatással foglalkozó cégek, illetve az átutalást könnyítők jelenleg a lemaradók közé tartoznak, hiszen esetükben egyik fő mozgatórugójuk, a jelenlegi alacsony inflációs környezet, illetve növekvő / magas munkanélküliség alakulása sem kedvező.
A Western Union egy jó példa arra, hogy bár egy jól ismert cégről beszélünk, nagy ügyfélállománnyal, sokkal lassabban tud elmozdulni a digitális megoldások felé, hiszen óriási ügyfélkört kell ehhez új rendre szoktatni. Másrészről, azért is kerültek az utóbbi időben nehéz helyzetbe, mert az ügyfeleik jelentős része, a külföldön dolgozó, bérének egy részét az anyaországába hazautaló munkavállaló a vírus következtében elsőként veszítette el munkáját, így jelentősen csökkent a rendszereiken átfutó tranzakciók száma. A fő probléma természetesen nem is a visszaesés, hanem az, hogy a várakozások alapján először 2023-ban várható majd a 2019-eshez hasonló volumen elérése.
De vajon az egész FinTech szektorra ennyire negatív hatással van a koronavírus miatt kialakult helyzet? A válasz természetesen nem, de azért el kell ismerni, hogy az első sokk az egész szektorra jelentős negatív hatással volt. Az emberek többsége visszafogta a fogyasztást, így nem a vírushelyzet előtti költésszint került át az online térbe, csak egy része.
Közép- és hosszútávon viszont mindenképp az online kereskedelem felfutását erősíti a pandémia, ami a FinTech szektornak alapeleme.
Ráadásul a kormányzatok részéről is előtérbe kerültek a készmentes fizetési formákat ösztönző megoldások, ami szintén a szektor növekedését támogatja. Nem is beszélve a korábban már taglalt B2B szektorban rejlő lehetőségekről, ahol a digitalizáció felgyorsulása szintén a vírushelyzetnek köszönhető.
Elképzelhető, hogy ezek után felmerül az olvasóban a kérdés, hogy mi mint Alapkezelő nem félünk-e attól, hogy ránk veszélyt jelenthet ennek a szektornak a felfutása, nem terjesztik-e ki tevékenységüket ezek az innovatív cégek ebbe az irányba is? Egyelőre azt látjuk, hogy ebből a szempontból biztonságban vagyunk, a pénzügyi szektor más szegmenseit sokkal inkább és hamarabb fogja felforgatni a FinTech megatrendje. A közeljövőben elsősorban a fogyasztóknak nyújtott banki szolgáltatások piacát tudja és fogja átalakítani, de ezt szorosan követi az átutalások, fizetések szegmens. Így
a közeljövőben nekünk nincs is más dolgunk, mint növelni részesedésünket ebben a szektorban, biztosítva ez által a Megatrend Alapunk jövőbeli teljesítményét.
Tomasovszki Tímea
elemző, CFA
