A recesszióról mindenkinek a GDP-csökkenése jut eszébe, pedig ez globális szinten igen ritka, az elmúlt ötven évben mindössze egyszer fordult elő. Idősort a Világbanktól és az IMF-től szerezhetünk. Az előbbi kicsit hosszabb időszakra tekint vissza, és láthatóan van némi numerikus diszkrepancia a két mutatószám között, de a változás iránya és nagyságrendje a két mutató között mindig egyezik.
A globális GDP éves változása a Világbank és az IMF becslése alapján
Az ábráról látszik, hogy a kibocsátás ténylegesen mindössze 2009-ben csökkent (az IMF szerint akkor sem), a két olajkrízis, a 93-94-es periódus, valamint a dotcom-pukkanás idején 1-2 százalék közelébe esett vissza reálértéken. Azt mondhatjuk tehát, hogy 2 százalék alatt már necces az ügy, akár recessziónak definiáljuk, akár nem.
Szoktam írogatni, hogy az ipari termelés milyen jó indikátora a konjunktúrának. Az alábbi ábrán látszik, hogy a recessziónak nevezhető időszakokban az ipar kibocsátása nulla százalékra esett vissza.
Hosszú ipari adat az OECD-től áll rendelkezésre, de ők csak a G7-országok termelését ötvözik indexbe, míg a számbavételt tekintve teljesebb, a holland CPB által publikált adat 1991-től mér teljesen globális trendeket. A két vonal közti elnyílás a feltörekvő gazdaságok súlyának növekedése miatt jelent meg 2000 után, az ismételt záródás pedig annak köszönhető, hogy a feltörekvő országok konjunktúrája már nem sokkal jobb, mint a világ többi részéé. Az előbbi ábrával összevetve azt látjuk, hogy a “recessziós” időszakokban az ipar növekedése nulla százalék, vagy azalatti, tehát a nulla bizonyos értelemben tényleg választóvonal.
G7 és globális ipari termelés növekedése évente
A legutóbbi OECD-adat júniusi, aszerint a legnagyobb fejlett országokban az ipari teljesítménye 0,8 százalékra lassult le. A CPB adatsora októberi, és globálisan 2 százalékos bővülést mutat. A probléma az, hogy az éves növekedés jelentős része áthúzódó hatás, 2015. első felében álló helyzetbe lassult az ipar. Az 2015-ös éves növekedés tehát annak köszönhető, hogy 2014. első háromnegyedévében folyamatosan emelkedett az index, így az éves átlag lejjebb volt, mint az év végi érték, amivel összevetve a 2015-ös stagnálás is növekedésnek tűnik. Ez az áthúzódó hatás azonban 2016-ra kiesik az indexből, tehát ha az idei évben az index lefutása olyan lesz, mint tavaly, akkor a növekedés csak kicsivel lesz nulla felett. Biztató, hogy az év vége fele mintha látnánk némi lendületet, reméljük, lesz folytatása az idén is.
G7 és globális ipari termelés szintje, 2009 = 100
A 2015-ös év tehát a bázishatás miatt rendben van, ilyen ipar mellett reális az IMF 3 százalék körüli növekedési becslése. Idénre viszont kellene valamit iparilag is virítani, különben tényleg az lesz, amit akár nevezhetünk recessziónak is.
A G7 ipari termelése és a globális növekedés közti együttmozgás
Hasonló jeleket küld a világkereskedelem, mely tavaly igen érdekes arcot mutatott. Szintén a CPB adatai alapján az első félévben drasztikus visszaesést láttunk, amiről aztán rejtélyes módon pattant vissza a forgalom. Az év azonban összességében lapos, az utolsó negyedévben nagyjából ott volt a külkereskedelembe került áruk mennyisége, mint egy évvel korábban. (Ez volumenadat, tehát sem a dollár árfolyama, sem az alacsonyabb olajárak nem befolyásolják direktben.)
A világkereskedelembe kerülő áruk mennyiségégének változása, 2005 = 100
A bázishatás miatt az éves növekedés a világkereskedelmi volumen esetén is pozitív, de a pillanatnyi trend, amit egyébként a globális konténerforgalom valósidőben is igazol, inkább lapos. Az elmúlt harmincöt évben 5 százalék alatti külkereskedelmi forgalomnövekedés alatt kezdett rázós lenni a helyzet, ezért nem ártana, hogy ebben a változóban is lenne az idén egy kis kraft.
A részvénypiacon sem az index teljesítménye, sem pedig a vállalati nyereségek nem mozognak együtt a GDP-vel (legalábbis nem nagyon lehet stabil, függvényszerű, vagy akár stochasztikus kapcsolatot találni), de az nagyjából igaz, hogy a recesszió-szerű periódusokban a részvények összességében nem teljesítenek jól. A minden részvény teljesítményét saját devizában mérő MSCI World Local Index az említett négy periódusból háromban (hetvenes évek első fele, kilencvenes évek első fele és dotcom után) igen gyatrán muzsikált, tehát ha a mostani, éppen 3 százalék feletti globális konjunktúra még romlana, akkor óvatosnak kellene lenni a részvényekkel.
MSCI World Local Index árfolyama indulástól
Forrás: CPB, IMF, Világbank, Bloomberg, Aegon
