— Bene Diána Mercédesz írása —
A görög részvénypiac igazán érdekes célpont lehet a kisbefektetők számára, hiszen a görög nagyvállalatok jelentős költségcsökkentést tudnak realizálni a görög átlagbérek esése miatt. Az átlagos bérek csökkenésére ritkán látunk példát, hiszen rendkívüli megoldása lehet a válság során kialakult inflációs nyomás megoldására és csak abban az esetben történhet meg, ha a például az adott ország valutája euró, és így a pénzem leértékelődése nem lehet opció. Ez történt Görögország esetében, amely országot a 2008-ban kitört válság az államcsőd küszöbére sodorta.
Az átlagfizetés gazdaságunkban kiemelkedő fontosággal bír, hiszen nemcsak a lakosság elégedettségi szintjét határozza meg, de egy ország versenyképességét is a külföldi beruházások (FDI) bevonzásában.
A következő ábra az OECD honlapjáról származik, az átlagos éves jövedelmet mutatja dollárban. Világosan látszik, hogy Görögország 2008 óta elkezdett Közép-Kelet-Európa szintjéhez konvergálni és 2017 során pedig lesüllyedt Közép-Kelet-Európa szintjére.
OECD (2019), Average wages (indicator). doi: 10.1787/cc3e1387-en (Accessed on 07 May 2019)
Érdekes kérdés lehet, hogy vajon Görögország képes lesz-e az uniós beruházásokat bevonzani Közép-Kelet Európa régióitól. Görögország mellett szól, hogy az euro a hivatalos fizetőeszköze és így nem kell számolni meghatározó árfolyam kockázattal, viszont az adónemek jelenlegi magas mértéke megtorpanthatná a potenciális befektetőket, hiszen Közép-Kelet Európa uniós országaiban jóval kedvezőbbek az adó szintek. Görögország melletti érv még, hogy rendkívül kedvező földrajzi elhelyezkedése, azaz, hogy kelet felől nézve az első belépési pont az Európai Unióba, illetve az infrastruktúra, az egyik legforgalmasabb európai kikötő is Görögországban található. Ezen tények tükrében reális esély lehet rá, hogy jelentős külföldi tőke áramoljon be Görögországba, az egyetlen kérdés, hogy a nagy vállalatok számítása szerint ez a bérszint hosszú távon a jelenlegi sávban marad-e vagy csak ideiglenes állapotról beszélhetünk.
Az IMF jelenlegi várakozása szerint a GDP növekedése 2,4% a következő évre, azonban 2023-ra lelassul 1,2%-ra. A külföldi tőke szignifikánsabb beáramlása azonban megakadályozhatná ezt a lassulást és hozzájárulhat a gazdaság jelentős fellendüléséhez, viszont az alacsony görög átlag fizetés elengedhetetlen feltétel nemcsak a tőke beáramlásának hanem a görög nagy vállalatok versenyképességének fejlesztéséhez, amely cégek így érdekes befektetési lehetőséget kínálhatnak a kis befektetők számára is.
