Tomasovszki Tímea, VIG Alapkezelő
Tekintve, hogy az ESG (azaz a társadalmilag is felelős pénzügyek) szabályozása egy jelenleg is alakuló folyamat, még nem minden esetben állnak rendelkezésre kvantitatív mérőszámok annak mérésére, hogy egy-egy tevékenység / vállalat mennyire felel meg az ESG elveinek. Sokszor ezért az ilyen típusú tevékenységek bemutatása és elfogadása egy bizalmi tényezőt is magába foglal, ami viszont melegágya lehet a visszaéléseknek. Főleg, hogy napjainkban a legtöbb cég csak épp, hogy elindult az ESG felé vezető úton, mind a saját megfelelése, mind pedig a többiek monitorozása esetében.
De mi is az a greenwashing?
Azaz a “zöldrefestés”. Legkézenfekvőbb megfogalmazása az, hogy a vállalatot ill. ESG tevékenységét jobb színben tüntetik fel, mint amilyen az valójában. Ez jelentheti egyszerűen azt is, hogy valótlant állítanak, de ugyanúgy vonatkozhat arra az esetre is, amikor egy cég ESG stratégiájában vállalásokkal él a fenntarthatósági célokkal kapcsolatban, de nem történik utánkövetés és a vállalások nem számonkérhetőek. De ide tartozik az az eset is, amikor egy vállalat alternatív alapanyagok felhasználásával azt a látszatot kelti, hogy környezettudatos lépést tett, holott ezen alternatív anyag felhasználása magasabb szén-dioxid lábnyommal jár.
De lássunk egy konkrét példát is a greenwashingra!
A világ legnagyobb kávéház láncát, az amerikai Starbucksot valószínűleg sokan ismerik, Magyarországon – egy ideje már csak Budapesten – is jelen van. Sok-sok éven át büszkén hirdették, hogy ők a világ első „fair trade” kávézója, hiszen azon kívül, hogy minőségi és finom kávét adnak, tekintettel vannak annak előállítására is: korrekt bért fizetnek a farmokon, nem alkalmaznak gyerekmunkát, illetve a bevétel egy részét visszajuttatják a farmokra. 2020-ban azonban kártyavárként omlott össze a róluk kialakult kép, hiszen napvilágot látott, hogy – egyébként a Nespresso-val együtt – a guatemalai farmokon gyerekeket is dolgoztatnak.
Ezeknek a gyerekeknek nem ritkán 45 kg-os zsákokat kellett cipelniük, napi 5 dollárért. Az egyes esetekben akár 8 éves gyerekek heti 40 órában, 6 napot dolgoztak. Ezzel nemcsak emberfeletti megterhelés érte őket, de ilyen óraszám mellett a gyerekeknek esélyük sem volt arra, hogy részt vegyenek az oktatásban, amely fontos kitörési lehetőséget jelent a fejlődő országokban. Nem ez volt egyébként az egyetlen eset, amely aláásta a Starbucks fair trade imázsát, ezért 2022-ben le is cserélték a korábbi hangzatos szlogent és most C.A.F.E. (Coffee and Farmer Equity) néven promotálják fenntarthatósági gyakorlatukat.
„A blog írásában közreműködő szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak a blogon megjelent írásaik alapján hozott befektetési döntésekért és azok következményeiért, illetve a weboldalon található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért. A jelen blogon megjelenő írások magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy ajánlásnak.”
