“Hiba lenne alulbecsülni az infláció tartós megemelkedésének kockázatát, azt aktívan kezelni kell” – mondta az Aegon Alapkezelő rendezvényén Virág Barnabás. Az MNB alelnöke szerint emellett a régió jegybankjainak fel kell készülniük arra, hogy a fejlett világ jegybankjai hamarosan elindítják eszközvásárlási programjaik kivezetését.
Muszáj foglalkozni az inflációval
“Több szempontból is új utakra kerül a világ, hiszen a koronavírus-járvány olyan helyzetet okozott, amire száz éve nem volt példa. Erre rendkívüli gazdaságpolitikai válaszokat is kellett adni, miközben a járvány után olyan új világ jön, amiben azok az országok lesznek sikeresek, melyek a leggyorsabban tudnak az új trendekhez alkalmazkodni” – emelte ki az előadó.
Az MNB alelnöke szerint az inflációt nagy részben a világgazdaság gyors helyreállása okozza. A gyors helyreállás alapját a 2008-as pénzügyi válság tanulságaként széles körben alkalmazott, összehangolt fiskális és monetáris stimulusok adták. Kedvező, hogy a döntéshozók a munkaerőpiac helyzetét a kezdetektől kiemelt prioritásként kezelték, ennek köszönhetően sikerült is megvédeni a munkahelyeket. “A magyar gazdaság másfél év alatt tért vissza a válság előtti szintjére, ehhez a 2008/2009-s pénzügyi válság után hat és fél évre volt szükség” – hangsúlyozta Virág.
“Jelenleg – részben egyedi piaci anomáliák miatt is – néhány részpiacon egészen drámai áremelkedéseket látunk. A kérdés csak az, hogy ez milyen gyorsan tör utat a fogyasztók felé. Ebből a szempontból kulcskérdés a kereslet alakulása. Jelenleg már abban a fázisban vagyunk, amelyben a kereslet gyors növekedése mellett szinte mindenki igyekszik a megnövekedett költségeket azonnal áthárítani” – mondta a jegybank alelnöke.
“A legfontosabb kérdés most az egész világon az, mennyire lesz tartós az infláció emelkedése. A gazdaságtörténeti ismereteink szerint eddig minden inflációs időszak azzal kezdődött, hogy a gazdaságpolitikusok kezdetben átmenetinek ítélték az emelkedést. Most is sok jel utal arra, hogy foglalkozni kell az infláció gyorsulásával, hiba lenne a tartós
megemelkedés kockázatát alulbecsülni” – vélekedett Virág Barnabás. Szerinte az infláció akár a gazdaságok helyreállását is komolyan veszélyeztetheti a világban.
Már látszik egy lassú változás. A nagy jegybankok még továbbra is az infláció átmenetiségét hangsúlyozzák, de egyre több országban látszik az, hogy elindult a szigorítás. Már nem csak a feltörekvő országokban, hanem a fejlett gazdaságokban is. Az MNB alelnöke szerint magyar szempontból is fontos feladat az erős védvonalak felépítése arra az esetre, ha a nagy jegybankok megkezdik az eszközvásárlások visszafogását. Ebből a szempontból az Európai Központi Bank lehet nehezebb helyzetben az amerikai Fedhez képest, hiszen drasztikus különbségek alakultak ki az eurózónán belül az inflációban, a költségvetési hiány valamint adósságpályákban is. Az eurózóna döntéshozóinak úgy kell majd visszafogniuk a kötvényvásárlásokat, hogy közben a déli tagállamok magas adósságának fenntarthatóságát is szem előtt kell tartaniuk.
Minden szempontból új utakon a jegybankok
Virág Barnabás szerint egyébként fontos új elem a jelenlegi válságban, hogy egyszerre bővültek a jegybankmérlegek és emelkedtek a költségvetési hiányok. Erre szükség is volt, a kérdés viszont most az, hogy ebből a helyzetből milyen gyorsan tudnak visszajönni a gazdaságpolitikusok – ezzel kapcsolatban látszanak kockázatok.
A szakember szerint hiba lenne, ha a válságból való kilábalást csak keresletélénkítéssel kezelné a világ, akkor valóban meglenne a tartós infláció kockázata. Fontos lenne a kínálati oldal élénkítése is, hiszen látjuk, milyen fennakadások vannak már most is.
A jegybankok új útjával kapcsolatban Virág Barnabás még két dolgot emelt ki: az egyre erősebb fókuszt a zöld pénzügyekre, illetve a digitalizációra. Szerinte az biztos, hogy a pénz digitalizálódni fog, csak az a kérdés, mikor, ez pedig új kihívásokat hoz a jegybankok számára is.
