Tegnap volt róla szó, milyen hitelezési aktivitás van Kínában évek óta. Most egy grafikon arról, hogyan is alakult mindez az Eurózónában a válság előtt és után.
Az ábra az ECB által közölt hitelállományok változását mutatja éves átlagban 2003-2007., valamint 2008-2014. között. Ez pontosan nem azonos a hitelezési aktivitással, hiszen ott a tényleges hitelnyújtások és -törlesztések egyenlegét, azaz a tranzakciókat kellett volna szerepeltetni, nem az év végi állományok változását, mivel ez utóbbit átértékelődések, esetleg halmozódó kamatok, leírások, stb. is befolyásolják, de nagyságrendileg jó közelítést adnak arra, milyen volt a hitelezési aktivitás. Tanulságosabb lett volna éves bontásban ábrázolni az adatokat, de akkor túl kusza lett volna a grafikon. Tudományos ismeretterjesztésnek ez így pont jó lesz.
A hitelállomány a GDP százalékában vett éves átlagos változása néhány euróövezeti országban 
Nem meglepő, hogy az ingatlanpiaci lufikról elhíresült Spanyolországban és Írországban volt a legnagyobb a hitelállomány változása, és érthető módon itt a legnagyobb a csökkenés is. Az ábra azt is mutatja, hogy Olaszországban nem az elszaladó hitelezés volt a válság oka (hanem a 70-es, 80-as években felhalmozott, és azóta görgetett államadósság), és hogy érdekes módon sem Portugália, sem Görögország nem a bankszektorán keresztül húzta be a válságot, még ha ez utóbbi országban most emiatt futott ab start zátonyra az új kormánypárt, a Sziriza gazdasági és politikai stratégiája. (Már amennyiben bármikor is volt neki ilyen.)
Forrás: Bloomberg
Apró betűs rész: a nap grafikonja nem feltétlenül jelez fontos folyamatot, egyszerűen csak a szerző számára érdekes esemény, folyamat grafikus megjelenítése. Nem előrejelzés, nem normatív értékelés, csak egy tény a sok közül.
