Az uniós tagság így vagy úgy, de plusz stabilitási tényező minden tagországnak, még a nagyoknak is, ezért érdemes megnézni, az Egyesült Királyság milyen egyensúlyi mutatókkal készül arra, hogy esetleg innentől teljesen maga intézze az ügyeit.
Ahogy a perifériás országokra már néztük, itt és érdemes egy pillantást vetni a hitelállomány alakulására.
Az Egyesült Királyság belföldi szektorainak adóssága a GDP arányában
A teljes adósság európai perifériás szintet üt meg a GDP közel háromszorosával. A háztartások és a vállalatok a válság óta igyekeznek pénzügyi egyensúlyukat helyreállítani, és fizetik vissza adósságaikat. Ha ezt rendesen folytatják, pár év múlva visszatérnek egy kilencvenes évekbeli állapothoz.
Az állam és a hozzá tartozó intézmények (állami vállalatok) adóssága viszont egyre csak tágul, nagyjából szinten tartva a három belföldi szektor együttes adósságszintjét. Történik ez annak ellenére, hogy a költségvetés igyekszik a pénzügyeit egyensúlyba hozni, és adósságterhek nélkül számolt, folyó bevételek és kiadások egyenlegeként adódó deficitjét eltüntetni.
Az gazdasági ciklus hatásaival korrigált elsődleges költségvetési egyenleg az Egyesült Királyságban
Érdekes, hogy eközben az ország túlköltekezése pedig növekszik. A folyó fizetési mérleg egyenlege, ami a belföldi egyensúlyi, vagy éppen egyensúlytalansági folyamatok fő megjelenési felülete, meredeken romlik. Az Egyesült Királyság messze lehetőségei felett költekezik, ami nem jön jókor egy olyan periódusban, amikor az ország egy kollektív védőhálóként is funkcionáló közösségből próbál kihátrálni.
A folyó fizetési mérleg egyenlege
A folyó mérleg ekkora deficitben 1989-ben volt utoljára, nem sokkal azelőtt, hogy az angol fontot a megnőtt nyomás hatására ki kellett vezetni az Európai Árfolyam-mechanizmusból. (Ez volt az az akció, amit a — természetesen téves — közemlékezet Soros György számlájára írt. Pedig nem a spekuláció lökte ki a fontot a fix árfolyamrendszerből, és az ezzel kapcsolatos befektetési döntés sem híres befektető nevéhez kötődik. Aki persze sorosgyörgyözni akar folyton, az megteheti, szabad országban élünk.) Most ilyen esemény azért nem fog történni, mert a font szabadon lebegő deviza, tehát a legkisebb feszültséget is azonnal kezeli az árfolyam, nem alakul ki olyan túlnyomásos helyzet, ami robbanáshoz vezethet. Ez inkább a fix árfolyamrendszerek sajátja.
A Brexit brit konjunktúrára vonatkozó várható hatásait boncolgató elemzések általában negatívak, de én még nem olvastam egyetlen egyet sem, amely igazán meggyőző lett volna. A feltételezések szerint a bizonytalanság visszaveti a beruházási kedvet, a fogyasztói bizalmat, satöbbi, satöbbi. Ilyen eseménnyel ugyanakkor nem találkoztunk még, és a szavazást követő hónapokban az Egyesült Királyság pontosan ugyanúgy lesz a világgazdaság része, mint annak előtte, így a pontos gazdasági következményeket lehetetlen megjósolni. Az adósságállománnyal, illetve a túlfogyasztással kapcsolatos helyzet azonban érvényes lesz, sőt, ezek akkor is számítanak, ha végül a maradásra szavazók lesznek többen.
Forrás: Bloomberg, Aegon