- Gyurkó Dániel, VIG Alapkezelő –
Sok gazdasági elemző nevezte már a 21. századot az „Ázsiai évszázad”-nak. Az ok egyszerű: a világ második legnagyobb gazdasági teljesítményével rendelkező Kína és a rangsorban közvetlenül utána következő Japán mellett az élbolyban megjelent India is. A gazdasági teljesítményt tekintve a világelső ugyan továbbra is az Egyesült Államok (amelynek GDP-je a teljes világ 105 ezermilliárd dollárjának közel negyede (27 ezermilliárd dollár)), de a Brexit sújtotta Nagy-Britanniát megelőzve és a negyedik Németország után 3700 milliárd dollárral az április óta már hivatalosan is a világ új “legnépesebb országa” következik.
Ami azt is jelenti, hogy a világ öt legnagyobb gazdaságából három már Ázsiában található. A feltörekvő országok közül az elmúlt két évtized egyértelmű nyertese Kína volt: demográfiai jellemzője, olcsó és jelentős mennyiségű munkaereje, a nagy nemzetközi vállalatok által elfogadható politikai környezete mind-mind vonzotta a nyugati működő tőkét. Majd a Donald Trump korábbi elnök alatt kirobbanó USA-Kína kereskedelmi háború rámutatott arra, hogy az Egyesült Államoknak kezd politikai kihívást jelenteni Kína megerősödése. A pekingi vezetés stílusa is változott: az egyre inkább autokrata irányba elmozduló attitűd egyre több nyugati vállalatot fordít el a kínai piaci jelenléttől.
Azonban arra a szerepre, amit eddig Kína játszott a nyugati tőke és konszernek előtt, India személyében új jelentkező akadt. India kicsit olyan ma, mint Kína volt néhány évtizeddel ezelőtt, így képes lehet átvenni Kína meghatározó helyét a világban (a VIG Feltörekvő ESG Részvény alap is abba az irányba tart, hogy ebből a párosból India legyen inkább jelen az alap befektetései között). Az ország gazdasági szempontból rendkívül fontos demográfiai összetétele például ígéretes, hiszen rengeteg a fiatal: 2022-ben az indiaiak átlagéletkora 28,7 év volt, míg Kínában 38,4, Japánban pedig 48,6 év.
Egyre több jel utal rá, hogy a nyugati országoknak sem lenne ellenére ez a váltás, az Indiával egyre szorosabb és mélyebb politikai-gazdasági kapcsolat legalábbis ezt támasztja alá. A 2014 óta hivatalban lévő Narendra Modi indiai miniszterelnök a napokban személyes látogatást is tett a washingtoni Fehér Házban Joe Biden elnöknél, hogy elmélyítse a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat – és nem mellesleg alapvető stratégiai ellensúlyt demonstráljon Kínával szemben. A félvezetőiparba történő jelentős befektetések, a fejlett katonai hardverek értékesítése és a vízumkövetelmények enyhítése mind napirenden volt.
Fejlődő piaci tőzsdék és az India parkett relatív teljesítménye
De ha csupán az idei GDP növekedési ütemeket vizsgáljuk akkor is azt látjuk, hogy már India GDP növekedése lesz a legnagyobb ütemű a régióban (az S&P Global 2023-ra 6 százalékot jósol). Ha összehasonlítjuk az indiai részvények mozgását a többi fejlődő ország tőzsdéinek átlagos teljesítményével, vagy Kína részvénypiacával, itt is látni az első jeleit a “szerepcserének”. Az indiai részvénypiac jelentősen felülteljesítette mind az átlagos fejlődő piaci, mind pedig a kínai börzéket az elmúlt két évben. Ráadásul olyan mértékben, ami teljesen felülírja az elmúlt 10 évet: ugyanis az elmúlt évtizedben az indiai részvényindex teljesítménye volt a legjobb a kínaival és az átlagos feltörekvő piaci teljesítménnyel összevetve (ráadásul idén március végétől teljesen ellentétesen mozgott a kínai tőzsdével). Talán ezek a folyamatok egy új, hosszú távú trend elejét jelzik. Az is igaz, hogy értékeltségi alapon az indiai részvények már drágábbnak tekinthetőek a kínaival szemben napjainkban, így a nagyobb gazdasági növekedés egy része már be van árazva az indiai részvények árazásában, de véleményem szerint ez a „szerepcsere folyamat” még csupán csak az elején jár.
„A blog írásában közreműködő szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak a blogon megjelent írásaik alapján hozott befektetési döntésekért és azok következményeiért, illetve a weboldalon található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért. A jelen blogon megjelenő írások magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy ajánlásnak.”
