“Én egyelőre nem láttam olyan magyarázatot, ami arra utalna, hogy tartósan megemelkedő inflációval kellene számolnunk. Szerintem a jelenlegi probléma sokkal inkább átmeneti és kezelhető.” – mondta az Aegon Alapkezelő konferenciáján Pogátsa Zoltán közgazdász. A szakember szerint a jelenlegi inflációs félelmek részben éppen abból eredhetnek, hogy a gazdasági döntéshozók és a közgazdászok egy része túlreagálja egy olyan helyzetet, ami egyébként viszonylag könnyen kezelhető lenne.
Félrekezelt válság Európában
Alapvetően a koronavírus-válságot másként kezelte a világ, mint az ezt megelőző válságokat. Miközben a 2008-2009-es pénzügyi összeomlás idején Amerikában elsősorban a bankmentésekre korlátozódott a gyógymód, Európában szuverén adósságválságként próbálták kezelni a problémát. Vagyis az Európai Unió olvasata az volt, hogy az államok túlköltekezése a hibás, ezért megszorításokra van szükség. Ezzel az EU szembe ment saját mandátumával – kezdte előadását Pogátsa Zoltán.
A szakember szerint az elmúlt tíz évben már kialakult egyfajta konszenzus arról, hogy az európai válságot félrekezelték annak idején. A koronavírus-járvány kitörésekor egészen más megközelítést alkalmaztak, ez egy nagyon hirtelen sokk volt: a munkanélküliség jelentősen megugrott, a GDP bezuhant, mivel a lezárások miatt az emberek nem tudtak fogyasztani, a beszállítói láncok egyik napról a másikra összeomlottak. Erre az alapvető reakció világszerte egy erőteljes fiskális és monetáris ösztönzés volt, még a korábban konzervatívnak számító Németország is a GDP 4 százalékára rúgó gazdaságélénkítési programba kezdett. A válság kitörésekor a kérdés az volt, hogy ezekkel az intézkedésekkel tudják-e ellensúlyozni az összeomlást. Az alapproblémát végül a vakcina oldotta meg, ami lehetővé tette a gazdaság újranyitását. Most az a kérdés, hogy ennek az újranyitásnak milyen következményei vannak. Ezek egyelőre az infláció emelkedésében mutatkoznak meg elsősorban. Mindenki azt találgatja, hogy az infláció emelkedése tartós vagy átmeneti folyamat a világgazdaságban.
Hosszútávú inflációs hatás nem várható
“Én egyelőre nem látok olyan magyarázatot, amely arra utalna, hogy hosszútávú inflációs hatással kellene számolnunk” – jelentette ki Pogátsa. Szerinte rengeteg iparágban szektorspecifikus inflációk vannak, de ez normális a gazdaság másfél éves lezárása után. A kisjövedelműek ugyan felélték megtakarításaikat, de a közép- és felső osztály megtakarításai növekedtek, hiszen nem tudtak fogyasztani. Éppen ez volt a furcsa a jelenlegi válságban, hogy az emberek nagy részének nőttek a megtakarításai.
A közgazdász szerint a hirtelen megnövekedett kereslet egyszeri megugrást okoz az inflációban. Emellett továbbra is vannak beszállítói problémák, egyes láncok akadoznak, illetve vannak olyan egyszeri hatások, mint például az elektronikai cikkek iránt megnövekedett kereslet, ami a globális chiphiányt okozza. Ez azonban nem elhúzódó hatás, kezelhető dolog bizonyos iparágakban.
Az a kérdés, hogy a megnövekedett kereslethez milyen gyorsan tud alkalmazkodni a gazdaság, ez reálgazdasági kérdés. Nehezebb az egyes iparágakban a mögöttes okokat feltárni, mint azt mondani, hogy hűtsük le a teljes gazdaságot, mert túlhevült – emelte ki Pogátsa Zoltán.
A gazdaságot nem szabad lassítani
Okoz problémát az infláció a világban, de emiatt nem az egész gazdaságot kellene lassítani vagy leállítani. Amíg a reálbérek emelkednek, addig az infláció kezelhető. Persze más lenne a helyzet egy hiperinfláció, vagy akár csak kétszámjegyű áremelkedés esetén, de jelenleg erről nem beszélhetünk. A hetvenes-nyolcvanas években Amerikában láttunk már példát arra, hogy a túlságosan gyorsan túl magasra emelt kamatok újabb hatalmas válságot tudnak okozni. “Szerintem a jelenlegi helyzet kezelhető, nem érdemes túlreagálni az inflációt” – foglalta össze előadása végén Pogátsa.
Befektetési szempontból az infláció nem feltétlenül jelent veszteséget, bizonyos eszközökkel ez kezelhető. A jelenlegi helyzetben érdemes például megvizsgálni az Aegon Panoráma alapját, ami emelkedő infláció mellett is érezhető hozamot tud felmutatni.
