Májusban 8 százalék fölé emelkedett az infláció az eurózónában – hasonlóra a valutaövezet létrehozása óta nem volt példa. Így az Európai Központi Bank (EKB) is kénytelen lesz feladni eddigi óvatos hozzáállását; már be is jelentették a júliusi kamatemelést, ami viszont komoly pánikot hozott a kötvénypiacon.
Többé Európa sem inflációmentes övezet
Évekig azt mondhattuk, hogy az EKB csak lohol a versenytársak után, a legtovább az eurózóna jegybankja tekintette átmenetinek az inflációs nyomást. Ennek megfelelően a mínusz 0,5 százalékos irányadó kamat is a legalacsonyabb a fejlett jegybankok körében. (A Fed például már márciusban elkezdte a szigorítást a monetáris kondíciókon.)
Persze jól érthető ez az óvatosság. Miközben az EKB-nak az infláció ellen kellene harcolnia, ezzel egyidejűleg a déli államok kötvény hozamát is szinten kellene tartania, és a kettő együtt szinte lehetetlen.
Májusban már az eurózónában is 8,1 százalékra emelkedett az infláció, ami mellett már az EKB sem mehetett el szó nélkül. Így a korábban vártnál előbb, már júliusban elindulhat a kontinensen is a kamatemelés, a legutóbbi ülésen a kormányzótanács gyakorlatilag előre „bemondta” a 25 bázispontos szigorítást. Sőt, kilátásba helyezték, hogy ha a középtávú inflációs kilátások nem változnak, akkor szeptemberben nagyobb tempóra kapcsolhatnak.
Persze ez még mindig elmarad a Fed 50-75 bázispontos tempójától, azonban véglegesen kijelenthető, hogy egy hosszú, több mint tíz évig tartó időszak zárul le a világgazdaságban, hiszen az eurózónában a 2008-as pénzügyi válság óta nem emelkedtek a kamatok. Így utolsóként, de az eurózóna jegybankjának is reagálnia kell a magas inflációs időszakra.
Felbolyduló piacok
A jegybankok infláció elleni egyre erősebb küzdelmének persze lehetnek nemkívánatos következményei is, éppen a legutóbbi EKB-kommunikáció és meglepően magas amerikai inflációs statisztika után indult el komoly eladási hullám a kötvénypiacon. A hirtelen megugró hozamokra pedig szerdán már reagálnia is kellett az EKB-nak, mely megnyugtatta a befektetőket, hogy rugalmasan kezeli majd az eszközvásárlási program lezárását, illetve egy új eszközt készít, amivel csökkenthető az európai hozamok széttartása.
Látszik tehát, mennyire vékony jégen járnak most a világ jegybankjai, akár egy-egy döntés is heves piaci reakciókat tud kiváltani. Egyre erősebbek ugyanis a félelmek azzal kapcsolatban, hogy a vártnál erősebb kamatemelési tempó akár globális recesszióhoz is vezethet, ez hajtja felfelé a hozamokat.
A másik piaci reakció pedig már most kézzelfogható, hiszen a dollár az év eleje óta 8 százalékkal erősödött az euróval szemben a két jegybank kamatpolitikájának széttartása miatt. A szakértők szerint mindez még folytatódhat a következő időszakban, így akár a közel húsz éve nem látott paritást is elérheti az euró-dollár jegyzés.
Mindezekből következik, hogy befektetői szempontból a jelenlegi környezet erősen kihívásokkal terhelt, fokozott óvatosságot érdemes szem előtt tartani, hiszen néhány nap, vagy akár óra alatt is jöhetnek nagyon heves kilengések egy-egy hír vagy esemény kapcsán.
