Nem indult jól az idei éve a magyar gazdaságnak, zsinórban a második hónapja mért a piaci konszenzusnál jóval magasabb áremelkedést a Központi Statisztikai Hivatal. Februárban a fogyasztói árak 12 havi emelkedése a várakozásokkal ellentétben nem csökkent, hanem a januári 5,5%-ról 5,6%-ra emelkedett.
Azt már Nagy Márton gazdasági miniszter szavai alapján sejteni lehetett, hogy nem nagyon számíthatunk dezinfláció ütemes újra indulására, de a növekvő ütemű drágulás azért nem volt a pakliban. Az infláció emelkedését főként az élelmiszerárak és a szolgáltatások árnövekedése okozta – igaz, az üzemanyagárak februári csökkenése viszont mérsékelt rajta.
SEQ ábra \* ARABIC 1. ábra: Az inflációs kosár összetétele, Forrás: VIG AM
Jön az árrés szabályozás
Az élelmiszerárak és szolgáltatások vártnál nagyobb emelkedése legfőképpen azért probléma, mert a magyar inflációs kosár több, mint felét e két termékcsoport alkotja, amely így a februári áremelkedés közel 80%-át magyarázza. A kormány már hetekkel a statisztika publikálása előtt kifejezte aggodalmát a kényes kérdéssel kapcsolatban és pár napja döntés is született az alapvető élelmiszerek egy csoportját érintő árrés szabályozásról. Ez alapján március közepétől május végéig 30 alapvető élelmiszer fogyasztói ára nem haladhatja meg 10%-nál nagyobb mértékben a beszerzési árat.
Segíthet az infláción a kormány ismételt beavatkozása?
Vegyük sorba a tényeket:
- Habár a kormány felől érkező árkorlátozó lépések rövidtávon segíthetik az infláció lassulását, a korábbi tapasztalatok alapján hosszú távon csak elhalasztják az áremeléseket. Így egyfajta torzító hatásuk van.
- A kiskereskedői árrés szabályozása 30 alapvető élelmiszerre terjed ki. Mivel az ezen a csoporton kívül eső élelmiszerek árrése nem fixált, így az eladó dönthet úgy, hogy ez utóbbiakon próbálja meg behozni a szabályozott árrésű termékeken elveszített profitot. Ez pedig további inflációt gerjeszthet.
- A beszerzési árak nem szabályozottak, így ha azok nőnek, akkor a fogyasztói árak is nőni fognak.
- A feltehetően alacsonyabb árak miatt fennáll a veszélye, hogy a nagyobb kereslet miatt ismét áruhiány alakul ki egyes termékekből, ami további elégedetlenséget fog szülni.
- Az árkorlátozó szabályozások eltörlése/befejezése bizonyítottan magasabb áremelkedést okoz, így a korábbi inflációs hatás nem tűnik el, csak későbbre tolódik.
Milyen gazdasági hatásokkal számolhatunk?
Magyarországon közvetlen árrés szabályozásra eddig csak a szocializmusban volt példa, ekkor azonban az árrés szabályozás mellett az árakat is központilag határozták meg. Ez rövidtávon mesterségesen alacsonyan tartotta az inflációt, de cserébe túlkeresletet és áruhiányt okozott. Ennek a vége pedig az elfojtott infláció elszabadulása lett. Természetesen, ha a szabályozás kontrollált, nem hosszabbítják meg időtlen időkig, más intézkedésekkel (támogatások, adókedvezmények) egyszerre vezetik be, majd fokozatosan törlik el, akkor pozitív hatást is elérhet. Ellenkező esetben azonban csak egy újabb tüneti kezelésről van szó, mely hosszú távon komolyabb problémákat is okozhat.
Az intézkedés hatását nagyon nehéz számszerűsíteni, jelenleg a piac az idei évre 5 – 5,5% közötti átlagos inflációt vár, amit rövidtávon csökkenthet a szabályozás, de ennek az ellenkezője is bekövetkezhet. Ami biztos, hogy az inflációs pálya emelkedése hosszabb távon szigorúbb jegybanki álláspontot követelhet meg, ami nem lesz jó hatással az amúgy is gyengélkedő magyar gazdasági növekedésre.
Hogy milyen hatással lehet mindez a megtakarításokra?
Az inflációs pálya növekedésével előtérbe kerülhetnek a pénzpiaci alapok és az inflációt valamilyen módon lekövető befektetési lehetőségek. Ezek ugyanis az ilyen, nehezebb időkben a tapasztalatok szerint stabilitást, biztonságot és nem utolsósorban pozitív reálkamatot biztosítanak a befektetőknek.
A blog írásában közreműködő szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak a blogon megjelent írásaik alapján hozott befektetési döntésekért és azok következményeiért, illetve a weboldalon található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért. A jelen blogon megjelenő írások magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy ajánlásnak.
