Baranyi Pál, VIG Alapkezelő
„A gazdaság az, te hülye!” Így hangzott az 1992-es amerikai elnökválasztás egyik legendás szállóigéje, amelyet James Carville intézett a később győztes Bill Clintonnak. Ez a mondás mára szinte örökérvényű bölcsességgé vált a politika világában, különösen az Egyesült Államokban. Szemben számos szakpolitikai témával, a gazdaság ügye minden választót érint valamilyen formában: legyen az a bérek, az infláció, az új munkahelyek, vagy a részvénypiacok. A 2024-es amerikai elnökválasztás közeledtével érdemes megvizsgálni, hogy valóban a gazdaság dönti-e el, hogy ki nyeri a választást.
Az Egyesült Államokban a gazdaság helyzetének gyakran használt indikátora az S&P 500 index, amely a legnagyobb amerikai tőzsén jegyzett vállalatokat tömöríti magába. Amikor az amerikai gazdaság fellendülésben van, általában az S&P 500 is emelkedni szokott, míg recesszió esetén inkább csökken az index. És hogy az S&P 500 hogyan adhat többletinformációkat az elnökválasztásról a közvéleménykutatásokhoz képest?
Historikusan az S&P 500 választások előtti teljesítménye egészen megbízhatóan jelzi előre az elnökválasztási eredményeket. Ha megnézzük, hogy a választások előtti hónapokban hogyan teljesített az amerikai index, azt találjuk, hogy amikor emelkedik az index, általában a hatalmon levő elnök pártja győzedelmeskedik, míg negatív teljesítmény esetén a másik nagy párt nyer. Például véve a 2008-as választást, ahol a demokrata Barack Obama nyert, ezzel leváltva a republikánus adminisztrációt. A választások előtt az S&P 500 negatívan teljesített a 2008-as gazdasági válság miatt, aminek minden bizonnyal szerepe volt a republikánusok alul maradásában.
Zölddel jelölve, amikor az S&P 500 emelkedett (+) és kormányban maradt a hivatalban levő párt, illetve, ha csökken az S&P 500 (-) és pártváltás történt. Pirossal jelölve, amikor a szabály nem érvényesült.
Az S&P 500 teljesítményét a választások előtt több időtávon lehet vizsgálni, választások előtti egy hónaptól kezdve egészen egy teljes évig. Ezek közül historikusan az egy hónapos és negyedéves időtáv mutatja a legnagyobb pontosságot, hosszabb időtáv esetén szinte mindig pozitív hozama van az S&P 500-nak. Érdekes eredmény, hogy az elmúlt 40 évben minden alkalommal, sikerült a szabálynak eltalálni a következő elnök személyét, ha pozitív, ha negatív volt az S&P 500 hozama. Előtte két alkalommal (1968, 1980) úgy nem érvényesült ez a szabály, hogy a választásokat magas inflációs környezet előzte meg, ami miatt az S&P 500 pozitív teljesítménye ellenére sem volt optimista a gazdasági összkép a választók számára.
Idén kimondottan izgalmas az amerikai elnökválasztás: Kamala Harris és Donald Trump száll ringbe az elnökségért, a demokrata Joe Bident váltva. Az elmúlt egy évben az S&P 500 új csúcsokat döntött, az előbb vizsgált minden időtávon pozitív hozamot ért el, ami a modell alapján demokrata párt ismételt győzelmét valószínűsíti Harris személyében.
Az elmúlt 100 évben tíz alkalommal is volt olyan, hogy éven belül mindegyik időtávon emelkedett az amerikai részvényindex, mint most, ezek közül 8 alkalommal tényleg maradt a hivatalban lévő elnök pártja, két alkalommal ugyanakkor a választók a másik pártnak adták meg a bizalmat. Ami Harris ellen szól, hogy magas infláció mellett nem elég a részvénypiac szárnyalása, ahogyan az 1968-ban és 1980-ban is látható volt. Az elmúlt ciklusban a COVID és a geopolitikai konfliktusok miatt, több, mint 40 éve nem látott inflációt tapasztaltak a választók a bőrükön, amely elképzelhető, hogy sokat fog nyomni a latban.
Egy dolog biztos: ahogy közeledik a választás, a részvényindex teljesítménye meghatározó a gazdaság választók által érzékelt teljesítményében. De persze nem egyedüliként: számos más tényező, például a szociális kérdések, a külpolitika vagy a társadalmi feszültségek is fontos szerepet játszanak abban, hogy jövő héten ki kerül a Fehér Házba.
„A blog írásában közreműködő szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak a blogon megjelent írásaik alapján hozott befektetési döntésekért és azok következményeiért, illetve a weboldalon található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért. A jelen blogon megjelenő írások magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy ajánlásnak.”
