Hónapok óta megszokhattuk, hogy a két nagy fejlett jegybank, a Fed és az EKB kamatpolitikájának alakulása határozza meg a fő irányt a devizapiacon. Várhatóan a következő időszakban is a kamatpolitikával kapcsolatos hírek okoznak majd komolyabb kilengéseket.
Egyelőre a Fed vezeti az emelési versenyt
Az utóbbi hónapok devizapiaci mozgásait elsősorban az határozta meg, hogy a Fed hamarabb és gyorsabban kezdett kamatot emelni. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy az év eleje óta a dollár 11,6 százalékkal erősödött az euróval szemben. Ugyan ebben a nagy trendben vannak kisebb megtorpanások, amikor korrigál az árfolyam, de a fő tendencia egyelőre nem sérült.
Ha a kilátásokat nézzük, akkor is inkább az amerikai deviza felé mutatnak a jelek, hiszen a várakozások szerint a Fed akár 4-4,5%-ig is emelheti az irányadó kamatot, miközben az eurózónában egyelőre az a kérdés, megy-e 2% fölé az EKB. Vagyis akár tartósan is fennmaradhat a dollár jelentős kamatelőnye a világban.
Nagy kérdés lesz persze az, mennyire lesz súlyos Európa energiaválsága a következő fél évben. Ha ugyanis a kontinens iparát korlátozások érintik majd, akkor az tovább súlyosbíthatja az euró problémáit is. A várakozások most abba az irányba mutatnak, hogy az amerikai gazdaság talpra állása gyorsabb lehet, viszont ezzel párhuzamosan az infláció is gyorsabban csökkenhet, ami a szigorítás feloldására ösztönözheti a jegybankot.
Részben ezek a várakozások fordítottak az utóbbi hetekben átmenetileg az euró-dollár árfolyamon, újra a paritás fölé gyengült vissza a dollár. A befektetők egyre nagyobb része gondolja úgy ugyanis, hogy hamarosan az amerikai jegybank Nyíltpiaci Bizottsága az infláció tetőzése és a recessziós félelmek miatt lassíthat az emelések tempóján.
A forintnak sem lenne jó hír a további dollárerősödés
Az amerikai deviza számottevő erősödésének vesztesei elsősorban a feltörekvő piaci fizetőeszközök, közülük is azoknak az országoknak a devizái, melyek jellemzően dollárban vannak eladósodva. Emellett az idei évet természetesen a devizapiacon is az orosz-ukrán háború határozza meg, a kelet-közép-európai devizák a földrajzi közelség és az orosz energiafüggőség miatt kiemelten sérülékenyek.
A forint tehát most minden szempontból sérülékeny helyzetben van, az elemzők szerint úgynevezett magas bétájú devizaként különösen érzékenyen reagál a dollár erősödésére. Ezt pedig a piaci mozgások is alátámasztják, hiszen nemzeti valutánk a régióban a legnagyobb mértékben gyengült idén.
Éppen ezért, ha a dollár további erősödésére számítunk, az a forint számára is negatív lehet, hiszen várhatóan ezek az erős kapcsolatok nem fognak egyhamar megtörni. A kérdés csak az, valóban sokáig tart-e még ez a trend, amit jelentős részben a jegybankok monetáris politikája határozhat meg.
