Az elmúlt időszakban rengeteget lehetett olvasni a kínai gazdaság elmélyülő problémáiról. A távol-keleti óriás továbbra is küzd a covid járvány elhúzódó gazdasági hatásaival, az ingatlanszektor a 2021-es összeomlása óta nemhogy nem tudott stabilizálódni, az áresések idén még be is gyorsultak, a fiatal munkanélküliek aránya továbbra is nagyon magas. Mindeközben az olyan hosszú távú trendek, mint a csökkenő születésszám és a népesség elöregedése is negatív irányba hatnak.
Bár idén szinte havonta jelentettek be újabb lazító és támogató intézkedéseket, egyelőre semmi jele a javulásnak:
Ez pedig láthatóan egyre jobban zavarja a kínai vezetést. Főleg miután egyértelművé vált, hogy az idei évre kitűzött, 5 százalékos GDP növekedési cél nem tud megvalósulni – legalábbis óriási támogatások nélkül. Az eredmény egy hatalmas gazdaságélénkítő csomag lett, ami nagyon jól mutatja, hogy a korábbiaknál komolyabban veszik a problémát, és a szükséges támogatások fontosságát. Ez meg is tette pozitív hatását: a kínai részvények két hét leforgása alatt több, mint 30%-ot emelkedtek, utoljára 2022 elején látott szintekre ugorva. Viszont azóta ennek az emelkedésnek a felét vissza is adták a tőzsdék:
A kínai gazdaságélénkítő csomag egyszerre tartalmaz monetáris és fiskális elemeket, és bár utóbbi lábának mértéke még nincs hivatalosan bejelentve, az egész csomag nominális értéke várhatóan elérheti a GDP 6%-át. Az egyik legnagyobb lesz, még ha el is marad a 2008-as és 2015-ös élénkítő csomagtól.
Először szeptember végén jelentette be a monetáris lazítási lépéseket a kínai jegybank, ami tartalmazott kamatvágást, a bankok kötelező tartalék rátájának csökkentését, az ingatlan vásárlásokhoz szükséges önerő csökkentését, illetve a meglévő jelzáloghitel kamatok csökkentését. Ezen kívül a részvénypiaci fellendülését segítő likviditási segélyt is megemlítettek.
A fiskális stimulust már szeptember végén bejelentették, a konkrétumok viszont csak október közepén jelentek meg. Ekkor tették közzé, hogy jelentősen növelni fogják az állam adósságállományát, az így befolyó pénzt pedig elsősorban a helyi önkormányzatok adósság problémáinak enyhítésére, az ingatlanszektor és az alacsony jövedelműek támogatására, valamint és az állami bankok feltőkésítésére fognak felhasználni (ez utóbbi azt mutatja, hogy a hitelállomány növekedésével is számolnak).
Csalódást okozott viszont, hogy részleteket nem árultak el sem a csomag pontos összegéről, sem pedig arról, hogy egy-egy célra mennyit terveznek költeni. A jelenlegi várakozások szerint az idei évben 2 ezer milliárd jüan, azaz nagyjából 282 milliárd dollár értékben terveznek államkötvényt kibocsátani, melyet elsősorban a helyi önkormányzatok megsegítésére és a fogyasztás élénkítésére használnák fel. További ezer milliárd jüan mehet az állami bankok tőkeemelésére, a következő években pedig 10 ezer milliárd billió jüan (1400 milliárd USD) értékű adósság kibocsátását tervezik, amiből 4 ezer milliárd jüan juthat kihasználatlan földterületek és ingatlanok megvásárlására.
Méretében tehát a mostani ösztönzési csomag erősen hasonlít a korábbiakhoz, viszont mind tartalmában, mind kontextusában eltér ezektől. A 2008-as és a 2015-ös években a gyenge külső kereslet miatt volt rá szükség, most az ingatlanpiac állapota, és a nagyrészt annak köszönhető gyenge fogyasztási és beruházási kedv a kiváltó ok. Míg korábban az ingatlanpiac a növekedés fellendítésének fő motorja volt, most a cél inkább az ingatlanárak zuhanásának megállítása és a háztartások várakozásainak stabilizálása. A korábban bevált recept tehát most egyáltalán nem biztos. hogy működni fog, a fogyasztói bizalom újraépítését célzó eszközök sikeressége pedig egyelőre kérdőjeles. Főleg, hogy a konkrét fiskális intézkedésekről várhatóan csak november elején lesznek információk.
Bár a tőzsde azonnali reakciója kedvező volt, a hosszú távú kilátások továbbra is bizonytalanok. A tartós növekedés lehetősége több kritikus tényezőtől függ: az ösztönző intézkedések végrehajtása mennyire hatékonyan segítik elő a stabil gazdasági környezet kialakulását, érdemben meg tudják-e emelni a fogyasztói bizalmat, az ipari termelést és a foglalkoztatási rátát.
„A blog írásában közreműködő szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak a blogon megjelent írásaik alapján hozott befektetési döntésekért és azok következményeiért, illetve a weboldalon található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért. A jelen blogon megjelenő írások magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy ajánlásnak.”
