Egyre több nyersanyag esetében szembesül a világ a problémával, hogy sokkal többet fogyasztunk, mint amennyi rendelkezésre áll. Az utóbbi években gyakran tapasztalt jelenség várhatóan csak fokozódni fog, fontos nyersanyagok esetében látszik, hogy sokáig már nem fedezhető a jelenlegi fogyasztás.
Kinőttük a Földet
Miközben a világ népessége a múlt század második felében kétszeresére nőtt , a gabonafogyasztás több mint háromszorosára, az energiafogyasztás négyszeresére, a globális GDP pedig ötszörösére nőtt. Vagyis arányaiban egyre többet fogyaszt az emberiség – részben kényelmi funkciók miatt.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a Föld ökológiai lábnyoma ma már sokszorosa a kapacitásának. Az USA-ban ez az arány ötszörös, de Magyarországon is két és félszeres. A világ legnagyobb nyersanyagfogyasztója jelenleg Ázsiai és az óceániai térség.
A feltörekvő piacok folyamatos fogyasztásnövekedése persze egyrészt jelentős áremelkedést hozott: az utóbbi három évben a Bloomberg Commodity Index több mint másfélszeresére emelkedett. Az emelkedő árak és növekvő kereslet miatt pedig előtérbe került az erőforrások birtoklása és az ellátásbiztonság kérdése.
Hogy lehet a hiánnyal pénzt keresni?
A strukturális, hosszútávú keresletnövekedésből befektetőként is lehet profitálni, hiszen vannak olyan vállalatok, melyek ennek a trendnek a nyertesei. Az egyértelműen látszik a fentiekből, hogy a kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, térben és időben is strukturális hiány van. És ez nem fog egyhamar megoldódni, sőt várhatóan csak súlyosbodik majd.
A hiány jelentős átrendeződést indíthat el iparágak között, vagy egyes iparágakon belül. A strukturális keresletnövekedés és a deglobalizáció leginkább talán a globális chip- és félvezető szektorban jelent meg az utóbbi években, folyamatosan hallani hiányról.
A félvezetők iránti kereslet elsősorban Kínában, az USA-ban és az Európai Unióban jelentős, miközben a termelés az USA mellett kiemelkedő mértékű Dél-Koreában és Tajvanon. A megugró globális kereslet nyertesei a globális chip- és félvezető gyártók, vesztesei pedig elsősorban az autógyártók, melyeknek a legtöbb félvezetőre van szükségük.
Nem csak a félvezetők iránt nőhet meg azonban a kereslet, a szakemberek szerint az ásványi anyagok iránti igény a következő 30 évben hatszorosára ugorhat. Ennek oka elsősorban az elektromos autózás és a megújuló energia térnyerése. Ide tartozik a lítium, a kobalt és a nikkel, melyek kereslete felrobbanhat. Ráadásul ezeknek az ásványoknak a termelése erősen koncentrált, a három legnagyobb termelő ország a kínálat több mint háromnegyedét adja.
Ráadásul az összes kulcsfontosságú ásvány termelésében az élmezőnyben van Kína, ezért a nyertesek között is főként amerikai, kínai, ausztrál és kanadai bányák, feldolgozók vannak.
Persze ezt nem csak a konkrét részvényekkel lehet lekereskedni, hanem például befektetési alappal is, az Aegon Megatrend alap egyik kiemelt befektetési területe éppen a hiány és a deglobalizáció.
