„A világ legnagyobb matematikai felfedezése a kamatos kamat.” – fejtette ki véleményét több ízben is a 20. század egyik legzseniálisabb tudósa, Albert Einstein. A Nobel-díjjal is kitüntetett matematikus és elméleti fizikus álláspontja pedig napjainkban relevánsabb, mint valaha. Azoknak a befektetőknek ugyanis, akik az alacsony hozamkörnyezetben szeretnének sikereket elérni, mindenképpen ki kell használniuk a kamatos kamat kínálta előnyöket.
Már 100 bázispont, azaz egy százalékos extra hozam is meglepően nagy különbséget képes eredményezni, ha valaki következetesen és hosszútávon kezeli befektetéseit. Az 1.számú grafikon egy egyösszegű, 10 millió Ft-os befektetés értékének alakulását mutatja be 25 éves időtávon, 4 és 5 százalékos éves hozammal számolva.
1. számú grafikon
Az ábra kiválóan szemlélteti, milyen mértékű pozitív hatást gyakorol a portfólióra mindössze 1 százalékos hozamemelkedés. A kamatoskamat-hatás miatt ugyanis az idő előrehaladtával, exponenciálisan nő a portfóliók közötti különbség, vagyis minél hosszabb távon fektet be, annál jobban érvényesül a hatás.
Mennyi extraprofitot jelent mindez?
- Elég 5 éves időtáv és 596.287 forintos különbséget produkál a két portfólió,
- míg 12 év alatt 1.486.503 forint,
- 25 év elteltével pedig 7.205.186 Ft extra profitot jelent 1 százalék extra hozam.
Emeljük még tovább a tétet
A 2. számú grafikon szintén 10 millió Ft alaptőkével indított befektetési portfóliók hozamának alakulását mutatja be 25 éves időtávon. Itt az 1. számú grafikonon szereplő 4 és 5 százalék hozamú (fekete és kék) portfóliók, egy 6 (sárga), 7 (narancssárga) és egy 8 százalék (piros) éves hozamú portfólió teljesítményével kerülnek összehasonlításra.
A kamatos kamat működési elve (vagyis az exponenciális növekedés hatása) itt még az 1.számú grafikonnál is szembetűnőbb.
2. számú grafikon
A jelenlegi piacon 4-5 százalék feletti hozam eléréséért már elég magas kockázatot kell vállalni, ennek ellenére mégis érdemes a 2. számú grafikon tanulságain elmerengeni a befektetőknek, hiszen egy ázsiai-, orosz– vagy éppen közép-európai részvényalappal, egyáltalán nem jelent lehetetlent célt a fenti átlaghozamszint elérése (hosszú távon).
Cikkünk második részében a kamatos kamat megtakarításokra gyakorolt hatásával kapcsolatban tanulmányozhat majd néhány olyan összefüggést, amit szintén érdemes figyelembe vennie a pénzügyi stratégiájának kialakításánál.
