Rosszul indult az év: januárban – jócskán felülmúlva a piaci várakozásokat – 5,5%-os éves áremelkedést mért a Központi Statisztikai Hivatal. Ekkora felfelé irányú tévedésre utoljára 2022 júliusában volt példa, azóta inkább csak kedvező irányban történtek meglepetések. Ugyanakkor mégsem lehetünk annyira meglepődve, hiszen számos év eleji intézkedés az infláció növekedésének irányába hatott és a szokásos januári átárazások is jelentősek voltak az elmúlt években. És arról sem feledkezhetünk meg, hogy a 2025-ös fogyasztói kosár szerkezetét is csak most hozták napvilágra, így eggyel több volt a bizonytalansági tényező az első inflációs adat előrejelzése során.
A fogyasztói kosár szerkezete egyébként döntően nem változott: a legnagyobb súlyt még mindig az élelmiszerek képviselik bő 30 százalékkal, majd ezt követik a szolgáltatások a tavalyihoz képest némileg kisebb, 26%-os súllyal. A harmadik legnagyobb részt az egyéb cikkek, üzemanyagok teszik ki, melyeknek a fogyasztói kosárban elfoglalt aránya a 2024-es értékhez képest 1 százalékponttal emelkedett. A fogyasztói kosár új súlyozása nem változtatta meg az adatot, a tavalyi súlyozással is 5,5%-os inflációt láttunk volna az év első hónapjában.
1. táblázat: Fogyasztói kosár súlyok
Mik voltak tehát a gyorsabb áremelkedés fő mozgatórugói?
A szolgáltatások magasabb áremelkedése már régóta probléma nem csak hazánkban, de más országokban is. A tavalyi évben 10,4%-ról ha lassan is, de sikerült év végére 6,8%-ra csökkennie a drágulás éves ütemének, aminek köszönhetően decemberben már csak az infláció kb. 40%-át magyarázta a szolgáltatások áremelkedése szemben a januári kb. 72%-kal. Ez a csökkenés azonban a tavalyi év végével megállt, hiszen idén januárban ismét gyorsult az áremelkedési ütem, 8,5%-kal kellett többet fizetni idén egy szolgáltatásért, mint tavaly ilyenkor. Az áremelkedések mögött kormányzati intézkedések is állnak, hiszen a pénzügyi szektort érintő tranzakciós illetékek fogyasztókra való áthárításának lehetősége januártól lépett életbe. De ezen kívül is történtek jelentősebb áremelések néhány szektorban.
Nem hagyható figyelmen kívül a forint elmúlt időszak béli gyengélkedése sem, ami legjelentősebben a tartós fogyasztási cikkek áremelkedésében jelent meg. Ami pedig a háztartási energiaárakat illeti, éves viszonylatban ismét pozitív áremelkedést tapasztalhattunk, amire 2023. augusztusa óta nem volt példa.
Sokrétű volt tehát az infláció gyorsulása januárban, ami meghatározza a monetáris politika alakulását is a jövőre nézve. Márciustól új csapat veszi kezébe a monetáris politika irányítását, így kiemelt figyelem fogja kísérni, hogy miként vélekedik majd az új gárda a további kamatcsökkentésekkel kapcsolatban. Az inflációs adat közzététele után azonban a piac már kiárazott egy kamatvágást 2025 végéig, így a továbbiakban kérdéses lesz, hogy mikor fogják újra elindítani a kamatvágási ciklust.
A blog írásában közreműködő szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak a blogon megjelent írásaik alapján hozott befektetési döntésekért és azok következményeiért, illetve a weboldalon található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért. A jelen blogon megjelenő írások magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy ajánlásnak.
