fosszilis energia orosz-ukrán háború Oroszország Union Földünk Kincsei részvény eszközalap

Ki vásárol még mindig orosz fosszilis energiát?

by Total Return 2023. augusztus 11.

A 2022 márciusi csúcshoz képest markánsan csökkent az orosz költségvetés fosszilis energiahordozókból származó exportbevétele. Az Ukrajna ellen indított háború és a miatta kivetett európai uniós szankciók, illetve a nyersanyagárak drasztikus csökkenése megtették hatásukat.

Számos ország ugyanakkor még mindig importál kőolajat és földgázt Oroszországtól.

Az importőri lista első helyezettje Kína, az első félévben 30 milliárdos összeggel. Ennek közel 80%-át kőolaj teszi ki. Ez nem meglepő fordulat, ugyanis az ukrán háború kirobbanását követően a két ország között szoros pénzügyi együttműködés és geopolitikai kapcsolat alakult ki.

A képzeletbeli dobogó második helyén az Európai Unió áll, ahol ugyan a szankciós politika következtében több mint 90%-kal sikerült csökkenteni a tagállamok orosz energiahordozók felé fennálló kitettségét, azonban néhány európai uniós ország, köztük Magyarország is kapott engedményt a kőolaj és földgáz importra (ez több, mint 18 milliárd dollárt tesz ki), mivel gazdasági működésük rendkívül kitett az orosz energiahordozók irányába, aminek a teljes leválásához, átalakításához hosszabb időre van szükség.

India a harmadik legnagyobb importőre az orosz fosszilis energiahordozóknak, ahol több mint tízszeresére nőtt az import a háború kirobbanása előtti mennyiséghez képest, ahogy az orosz olaj a szankciók miatt olcsóbbá vált. A negyedik helyen pedig Törökország van, amely több mint 10 milliárd dollár értékben vásárolt az utóbbi egy évben ezekből az energiahordozókból.

Egy háború indítása és fenntartása drága és a így költségvetés számára rendkívül megterhelő. Oroszország július elején bejelentette, hogy augusztusban újabb napi 500 ezer hordóval fogja vissza az olajexportot, hogy az Ural olaj árának mesterséges feltornászásával támogassa a költségvetését. További költségvetés támogató intézkedési ötlet volt a kínálat visszafogása és a csökkentett árkedvezmény (20 dollár/hordó) mellett, hogy növelték az orosz exportvámot is. Az ukránok is bejelentették, hogy augusztus 1-jétől megnövelik a nyersolaj tranzitdíját a Barátság II. vezetéken. Ezeknek az intézkedéseknek a hatására, szinte teljesen el is tűnhet az orosz olaj árelőnye az Európában irányadó Brent típushoz képest – ez már most is csak 15 dollár a korábbi 30 dollárhoz képest.

Ezek az intézkedések valószínűleg rányomják a bélyegüket az importőrök költségvetésére is és csökkenhet az Ural kőolaj iránti kereslet is. Ezért mi is óvatosak vagyunk az olaj kitettséggel kapcsolatban, mint ahogy egyébként az egész nyersanyag piaccal kapcsolatban is: a nyersanyag bizniszben érdekelt vállalatok részvényeit vásárló Union Földünk Kincsei részvény eszközalap is alulsúlyt tart.

A blog írásában közreműködő szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak a blogon megjelent írásaik alapján hozott befektetési döntésekért és azok következményeiért, illetve a weboldalon található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért. A jelen blogon megjelenő írások magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy ajánlásnak.” 

* Hozzájárulok, hogy az VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország a továbbiakban marketing tartalmú megkereséseket küldjön részemre és elfogadom az ehhez kapcsolódó adatvédelmi tájékoztatót.