- Richter Péter – VIG Alapkezelő
„A biztonság olyan, mint az oxigén – nem veszed észre, amíg el nem kezd fogyni, de amint ez bekövetkezik, semmi másra nem fogsz gondolni” – tartja Joseph Nye, a Harvard Egyetem professzorának mondása. Ma kutatások alapján az energiaválság, megélhetési és élelmezési válság után a kibertámadások jelentik a legnagyobb fenyegetést ránk. Nem csoda, hogy az amerikaiak manapság jobban aggódnak az online biztonságuk miatt, mint a betörések, bántalmazások vagy autólopások miatt. A kiberbiztonság megatrend lett.
Laikusként egyikünk sem volt olyan közel ahhoz, hogy programkódokat írjunk, mint most a generatív mesterséges intelligencia felemelkedésével. Így nem meglepő, hogy a deepfake-ek (“mélyhamisítás”) száma az elmúlt 5 évben 62-szeresére nőtt, és már lassan naponta találkozhatunk adathalász e-mailekkel, SMS-ekkel. A ChatGPT kiképzéséhez használt több mint 10 000 darab A100 Nvidia GPU chipethasználva ma körülbelül 1 másodpercbe telik egy átlagos jelszó feltörése, de a mesterséges intelligencia segíthet a kibertámadások felderítésében is, ami pedig kedvező befektetési lehetőségekkel kecsegtet (az újgenerációs tűzfalak és biztonsági platformok területén piacvezető, kaliforniai székhelyű Palo Alto Networks részvényei év eleje óta dollárban számolva is több, mint 70 százalékkal értékelődtek fel).
A kiberbűnözés költségei tehát már ma is rendkívül magasak, és 2025-re elérik a 10,5 trillió dollárt, ami a világ 3. legnagyobb “gazdaságává” teszi az USA és Kína mögött. A jelenlegi éves kiberbiztonsági piaci kiadások becslések szerint 150-250 milliárd USD-t tesznek ki, ami azt jelenti, hogy a kibertérben okozott gazdasági károk költségei tízszer akkorák, mint a megoldásokra fordított kiadások.
A csalás elleni fellépés, a személyazonosság ellenőrzése és a digitális védelmi megoldások szintén strukturális hátszelet élveznek. A fogyasztók minden eddiginél nagyobb arányban bonyolítanak le online tranzakciókat, és ezt a tendenciát a COVID-lezárások tovább gyorsították. Ugyanakkor az e-kereskedelmi cégek 2021-ben mintegy 20 milliárd dollárnyi veszteséget szenvedtek el az online csalások miatt, és körülbelül 3x ennyit költöttek a védelemre. Ennek eredményeképpen a csalási megoldások globálisan elérhető összpiaca ma 18 milliárd dollárt ér, és a TransUnion szerint várhatóan 10-12%-os ütemben fog növekedni évente. Tehát a kiberbiztonsági szolgáltatást nyújtó vállalatok jelenthetik a hackerek egyre növekvő kockázatainak kivédésére a megoldást, vagy még jobb, ha biztosítást is kötünk egy ilyen eseményre.
A kiberbiztosítások iránti keresletnek is növekednie kell az adatszivárgásokból és a hackertámadások növekvő számából eredő, gyorsan növekvő pénzügyi veszteségek miatt. A kiberbiztosítások iránti keresletnek köszönhetően a piaci díjak 2027-re több mint 33 milliárd USD-ra emelkedhetnek a 2022-es 12 milliárd USD-ról. A kiberbiztosítási piac 2021-ben kb. 25%-kal, 10,3 milliárd dollárra nőtt, ami a teljes kereskedelmi biztosítási kiadásoknak csak mindössze 1%-át teszi ki! A piac 2025-ig 25%-os CAGR-rel fog növekedni, mérete a 23,6 milliárd dollárt is elérheti, ami messze meghaladja a szélesebb kereskedelmi biztosítási piactól várt 9,7%-os éves növekedését.
A globális kiberbiztonsági teljes piac elérheti a 1,5-2 trilliárd USD-t, ami körülbelül tízszer akkora, mint a jelenleg árusított termékek piaca.
Globális kiberbiztonsági piac
forrás: BofA Global Research
„A blog írásában közreműködő szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak a blogon megjelent írásaik alapján hozott befektetési döntésekért és azok következményeiért, illetve a weboldalon található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért. A jelen blogon megjelenő írások magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy ajánlásnak.”
