Tomasovszki Tímea, VIG Alapkezelő
Időről-időre felmerül a kérdés a befektetők részéről, hogy „rendben van, hogy egy befektetési alap ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) szempontokat is figyelembe vesz, de végső soron ez miért is jó nekem?” A kérdésnek már a megfogalmazásából is következtetni lehet arra, hogy az adott befektető (most még) alacsony szintű fenntarthatósági tudatossággal rendelkezik, de Magyarországon napjainkban ez még sajnos átlagosnak mondható. Éppen ezért nézzük meg, hogy mit tudnak nyújtani ezek az alapok a befektetőknek azon kívül, hogy segítik őket abban, hogy hozzájáruljanak egy fenntartható jövő kialakításához.
Az európai pénzügyi felügyelő szervezet (ESMA) 2024. februárjában publikált egy elemzést[1], amelyben a Covid első hulláma során (2020. február 19 és 2020. június vége között) vizsgálták az európai, ESG szempontokat is figyelembe vevő alapok teljesítményét és beáramlásait a nem-ESG alapokhoz képest. Ebben, az alapvetően krízis időszakban három időszakaszt különböztettek meg: 2020.02.19. és 2020.03.31. között a stressz időszakot, a fellendülést április 1. és május 19. között, illetve a stabilizációt május 20. és június 30. között. Az elemzők mindhárom szakaszban eltérő következtetésre jutottak.
A stressz időszakában az ESG alapok egyértelműen magasabb hozamot és nettó tőkebeáramlást könyvelhettek el, mint az ESG tényezőket nélkülöző alapok (és minél magasabb egy alap ESG ratingje, annál jobb a hozama is, de ugyanez nem feltétlenül igaz a beáramlott tőke vonatkozásában). Ez arra enged következtetni, hogy a befektetőknek egyszerű üzenetre van szükségük (hogy egy alap ESG alap-e), ennél mélyebb részletek azonban (hogy mennyire jó ESG minősítésű az alap) nem feltétlenül játszanak szerepet a döntésükben.
A legrosszabb teljesítményt a fellendülés időszakában könyvelhették el az ESG alapok. Bár a beáramlott tőke tekintetében sem az alap ESG volta, sem pedig annak magasabb minősítése nem mutatott szignifikáns eltérést, a hozamok tekintetében a magasabb ESG ratingű alapok alulteljesítették az alacsonyabb minősítésűeket. Ez utóbbi figyelhető meg a stabilizáció időszakában is, azonban május 20. és június 30. között már kijelenthető, hogy több pénz áramlott az ESG alapokba a nem ESG alapokhoz képest és a magasabb ESG besorolású alapokba is több új tőke érkezett, mint az alacsonyabb ESG besorolásúakba.
Az egész vizsgált időszakot illetően pedig minden vonatkozásban (hozam és tőkenövekedés) jobban teljesítettek az ESG és a magasabb ESG besorolású alapok, mint a nem-ESG vagy alacsonyabb ESG besorolású alapok.
De mégis mit jelent mindez egy átlagos befektetőre nézve?
Az ESG alapok krízis időszakban mutatott teljesítménye azt jelenti, hogy ezek az alapok csökkentik az úgynevezett “alsóági kockázatot” (downside risk, azaz potenciális veszteség), így megfelelőek lehetnek azon befektetőknek, akik kockázat kerülőbbek és cserébe elfogadják azt, hogy piaci emelkedés idején alacsonyabb hozammal kell beérniük ahhoz képest, mintha nem ESG alapba fektettek volna.
Fontos azonban megjegyezni, hogy nem minden ESG stratégia esetén igazak a fent elmondottak. A tanulmány külön kitér arra, hogy azon ESG alapok esetén, ahol az ESG stratégia pusztán abból áll, hogy az alap bizonyos kizárási kritériumokat követve végzi tevékenységét, nem érvényesülnek a fenti eredmények.
Szintén fontos megemlíteni, hogy az ESG alapok teljesítménye jelentősen függ a technológiai-, közüzemi-, pénzügyi-, energia- és az ipari szektorok teljesítményétől. Általánosságban elmondható, hogy az ipari és közüzemi szektorban tevékenykedő kibocsátók nagyobb arányban szerepelnek az ESG alapokban, míg a pénzügyi, technológiai és energiaszektorban tevékenykedők alacsonyabb részüket képezik. Az ESG alapok így az iparági összetételből adódóan is inkább defenzívnek számítanak.
A VIG SocialTrend ESG Alap nemcsak hogy ESG mivolta miatt lehet jó választás a kockázatkerülő befektetőnek, de amiatt is, hogy magas arányban tart defenzívnek tartott szektorokat, mint például az egészségügy vagy az alapvető fogyasztási cikkek, ráerősítve ezzel az ESG által nyújtott „védőháló” tulajdonságra. A VIG InnovationTrend ESG Alap pedig főleg a technológiai cégeket tartja portfóliójában, amelyek emelkedő piacon jól teljesíthetnek, így ez az alap azoknak lehet megfelelő, akik szeretnének bizonyos fokú biztonságot tudni befektetésükben arra az esetre, ha esésbe fordul a piac, de az emelkedő piac adta lehetőségekről sem szeretnének lemaradni.
[1] Natacha Mosson, Tania de Renzis: ESG funds during the 2020 Covid-19 market turmoil: performance and flows (ESMA Working Paper No. 2, 2024) https://www.esma.europa.eu/sites/default/files/2024-02/ESMA50-524821-3127_Working_Paper_ESG_fund_during_the_2020_COVID-19_market_turmoil.pdf
„A blog írásában közreműködő szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak a blogon megjelent írásaik alapján hozott befektetési döntésekért és azok következményeiért, illetve a weboldalon található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért. A jelen blogon megjelenő írások magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy ajánlásnak.”
