Amikor a tőzsde esik, és a portfólió értéke csökken, csábító, hogy az ember gyorsan túladjon a részvény alapú befektetésein. Ehelyett azonban jobban jár, ha megkérdezi pénzügyi tanácsadóját: „Mit tegyek? Vagy méginkább azt, hogy „Mit ne tegyek?”
Az elmúlt hetekben világszerte jelentősen estek tőzsdék, augusztus első napjaiban volt, hogy a japán részvénypiac egyetlen nap alatt több, mint 10 százalékkal zuhant, de Európában (Budapesten is!) és Amerikában is több százalékos volt a mínusz.
Mi történt?
Pálfi György, a VIG Alapkezelő részvény üzletágának vezetője a helyzetre reagálva elmondta, hogy alapvetően globális, illetve távolkeleti és amerikai okai vannak a mostani részvényeladási hullámnak, ami áttételesen a magyar, forint befektetésekre is hatással lehet. Így például a biztonságos magyar államkötvények vonzóbbá válhatnak: ez már most is látszik abból, hogy a felértékelődéssel csökken a magyar állampapírok hozama. Ez egyébként a kötvényeket kibocsátó magyar állam szempontjából is kedvező folyamat, a csökkenő kamatteher miatt.
A forint árfolyamát ugyanakkor gyengítheti a nemzetközi bizonytalanság, a nemrégiben érkezett rossz hazai GDP-adat (miszerint a magyar gazdaság az idei második negyedévben 0,2 százalékkal zsugorodott) és az egyre alacsony forint hozamszint is. Pálfi György szerint ezért elképzelhető, hogy 400 forint/euró fölé is kerülhet a nemzeti valuta euróval szembeni árfolyama.
Minden összejött
A VIG Alapkezelő részvény üzletágának vezetője szerint a tőzsdék zuhanásában négy ok együttes fennállása játszott közre. Először is a japán és az amerikai jegybankok várható lépései közti feszültség, és ennek eredményeként a japán jen felértékelődése. Nagyon sok befektető ugyanis alacsony, nulla közeli kamatozású jenben finanszírozta a globális részvény vásárlásait. A fizetések túl gyors emelkedése miatt az infláció növekedésétől tartó Bank of Japan azonban váratlanul kamatemelési ciklusba kezdett, az emelkedő kamatok és az ennek következtében erősödő jen pedig a hitelből finanszírozott befektetések egy részének kényszerű likvidálásához vezetett. Miután Amerikában rossz makrogazdasági mutatók láttak napvilágot (a munkaerőpiac és a foglalkoztatottság folyamatai recesszióval fenyegetnek), az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a várakozások szerint nem tehet mást, mint hogy kamatot csökkent. Ez gyengíti a dollárt, ami újabb muníciót ad a jen relatív felértékelődéséhez.
Mindez ráadásul akkor történt, amikor a helyi részvénypiac is túl volt értékelve, mint ahogy az amerikai technológiai szektor is. Amerikában vegyes a kép a nagy tech-cégek gyorsjelentéseit nézve, különösen a mesterséges intelligenciára fordított fejlesztési kiadások miatt aggódnak a befektetők. Ehhez a három gazdasági problémához (jen felértékelődése, gyenge amerikai makromutatók, bizonytalan amerikai tech-szektor) jött egy negyedik tényező is, ez pedig a nemzetközi politikai bizonytalanság, az Izrael és Irán között még jobban éleződő feszültség. Utóbbi tovább növelheti a befektetők félelmeit, ez a négy tényező pedig együtt okozhatta a pánik jelenségeket a világ tőzsdéin.
Mit tegyek? Vagy mit ne?
A tapasztalatok alapján ugyanakkor elmondható, hogy a mostani árfolyam mozgások akár rövid távon is vezethetnek hasonlóan heves árfolyam emelkedéshez. Ezért fontos befektetői szabály, hogy ne ess pánikba. A pánikeladás gyakran az emberek első reakciója, amikor a részvények zuhannak, ami a nehezen megkeresett nyereség értékének drasztikus csökkenéséhez vezet. Fontos észben tartani, hogy a piac ciklikus, és a részvények esése gyakran elkerülhetetlen, a visszaesés viszont legtöbbször átmeneti. Bölcsebb hosszú távon gondolkodni ahelyett, hogy pánikszerűen eladnánk, amikor a részvények árfolyama a mélyponton van. A gazdaság és vele a részvénypiac előbb-utóbb helyreáll: így volt ez a 2008-as pénzügyi krízis, vagy a 2020-as covid-válság idején is. A piacok mindkét esetben mélypontra süllyedtek, majd nemcsak a korábbi szintre, hanem annál jóval magasabbra emelkedett.
A pánik eladók lemaradhattak a piaci emelkedésről, míg a piacon maradó hosszú távú befektetők viszont jól jártak. Az árfolyamesés ugyanis nemegyszer kedvező alkalom a részvénypiaci beszálláshoz – hívja fel a figyelmet Pálfi György. Azonban mivel az árfolyam mozgásokat nagyon nehéz előrejelezni és ezért jó időzítéssel vásárolni, ezért érdemes lehet több lépcsőben, kisebb összegekkel befektetni (vagy profikra bízni, akik aktív vagyonkezelést folytatnak). Az így kialakuló – bevásárlási – átlagár hosszabb távon extra profitot hozhat. A tapasztalatok azt mutatják, a részvénypiacok többször emelkedtek, mint csökkentek, amit megfelelő időtávra tervezve, hosszú távon ki tudunk használni. Nem véletlen, hogy a világ legsikeresebb befektetőjének tartott amerikai milliárdos, Warren Buffett a nyugdíjcélú megtakarítások 90 százalékát ajánlja a tőzsdén tartani.
Fontos tisztában lenni a kockázattűrő képességünkkel, és azzal is, hogy az árfolyam ingadozás hogyan befolyásolja a portfóliónk értékét. A befektetők megvédhetik magukat a piaci kockázatoktól, ha portfóliójukat diverzifikálják: azaz a befektetéseket széles skálán megosztják. Augusztus első napjaiban a tőzsdék, a feltörekvő országok devizái, vagy például a Bitcoin is sokat vesztett értékéből, a biztos menedéknek tartott arany viszont megőrizte az értékét.
„A blog írásában közreműködő szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak a blogon megjelent írásaik alapján hozott befektetési döntésekért és azok következményeiért, illetve a weboldalon található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért. A jelen blogon megjelenő írások magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy ajánlásnak.”
