-Bakos Ádám-
Nemrég volt szerencsénk néhány külföldi alapkezelővel beszélgetni a forintról is. Nagy meglepetésünkre például az EU-pénzek kérdése szóba sem került: amíg a kamat ilyen magas, addig sokkal kevésbé számít bármi más.
A magyar nemzeti valuta az elmúlt két hétben letörölte idei erősödését és az euróval szemben újra a 400-as árfolyam körül kereskedik. Azt azonban, hogy hosszabb távú folyamatokat figyelembe véve a forint a mostani szinteken erős, vagy gyenge, elég nehéz megállapítani. Ennek illusztrálására hoztam két ábrát.
- Az export/import árak relatív változása, elsősorban az import energiaárak emelkedésén keresztül tavaly komolyan rontotta a külkereskedelmi cserearányokat, ez volt a forint nominális gyengülésének elsődleges mozgatója, hiszen így mozdul az egyensúly felé a rendszer. Ez alapján a forintnak még rengeteg tere van erősödni, hiszen a cserearányok sokat javultak tavaly ősz óta.
A lenti két ábrán ezt látjuk, az egyik a Citibank, a másik a Goldman Sachs által számolt cserearány index. Mindkettőn az látszik, hogy hasonló cserearányok mellett 2021-ben és 2018-ban hol járt az EURHUF. Jól látszik, hogy ezek alapján bőven van tér az erősödésre, akár a 360-as szint alá is.
forrás: Goldman Sachs
forrás: Citibank
- Az inflációs paritás, vagyis a CPI alapú reálárfolyam. Az elmélet itt az, hogy két ország között az árfolyamnak mindig az inflációk különbségével kellene változni. A hátterébe ne menjünk bele itt, nyilván rengeteg olyan feltételezés van mögötte, ami a valóságban nem teljesül, de mégis figyelik, a legfontosabb kereskedelmi partnerekkel szembeni kombinált reáleffektív árfolyam (REER) fontos mutató. Érdekes módon, hátrányai ellenére egész jól működik, az EURHUF nagyon hosszú távon átlagosan nagyjából a hazai és az Eurózóna inflációs különbségével értékelődik le. Vagyis csak, ha 2022-2023-tól eltekintünk. Hiszen ebben a két évben összesen 18 százalékkal kellene gyengülni a forintnak (várhatóan ennyivel lesz magasabb két év alatt a hazai infláció, mint az Eurózónás), ami 435 forint feletti egyensúlyi euróárfolyamot jelentene.
- Az ábrán a JPMorgan által kalkulált reálárfolyamokat nézve jól látszik, hogy 2011-2021 között reálértelemben csupán 5%-kal értékelődött le a forint, míg 2022-23-ban reálfelértékelődés történt (a 2023.03.20-i árfolyam alapján)! Az ábra egyébként a régiós folyamatokkal kapcsolatban is beszédes.
forrás: JP Morgan
A jelenleg 400 körüli árfolyammal jól ki is átlagoljuk a két értéket, de akkor merre tovább? Nemrég volt szerencsénk néhány külföldi alapkezelővel beszélgetni, többek között a forintról is, és nagy meglepetésünkre például az EU-pénzek kérdése szóba sem került: amíg a kamat ilyen magas, addig sokkal kevésbé számít bármi más. Irány az erősebb forint!
