Május közepére a közép-európai piacoknak sikerült behozniuk év eleji lemarásukat a nyugat-európai piacokhoz képest, kitörve ezzel a hosszú idő óta tartó oldalazásból. Az utóbbi hónapban azonban fordult a trend, a régió közel 10%-ot korrigált egy hónap alatt. Az alulteljesítés főként a lenyel piac gyenge teljesítményének tulajdonítható, a piac komoly politikai kockázatot kezdett beárazni.
Forrás: Bloomberg, Aegon
A lengyel piac gyenge teljesítménye a május végi elnökválasztással kezdődött: Andrzej Duda, a legerősebb ellenzéki párt (PiS) elnökjelöltje legyőzte a jelenlegi kormányzópárt jelöltjét, Bronislaw Komorowskit, akinek így nem sikerült újraválasztatni magát. Mivel a közvélemény kutatók még egy hónappal a választás előtt is Komorowski több, mint 10%-os előnyét mérték, az eredmény komoly meglepetést okozott a piac számára. És bár az elnökválasztás jelentősége alacsony, jelentősen megnőtt annak az esélye, hogy az immár 8 éve kormányzó Polgári Platform (PO) elveszti az őszi parlamenti választásokat.
A legutóbbi felmérések szerint a két párt támogatottsága hasonló (PiS 28%, PO 26%), de az elmúlt hónapok dinamikáját elnézve az ellenzéki pártnak jobb esélyei vannak. A Polgári Platform mélyrepülése nem most kezdődött, Donald Tusk távozása a miniszterelnöki székből, valamint a tavaly kirobbant, és nemrég több miniszter leváltását kiváltó lehallgatási botrány nem segített a párt népszerűségének. Közben pedig a PiS programja adókedvezményeket, nyugdíjkorhatár csökkentést, munkahelyteremtést ígér a szavazóknak. Persze a kormányzópárt is megkezdte a kampányt, a közalkalmazotti bérnövelés után, a nyugdíjasoknak járó egyszeri juttatást jelentett be a héten.
A tőkepiac szempontjából inkább a költségvetés bevételi oldalával kapcsolatos eltérő elképzelések jelenthetik a fő kockázatot. Míg a PO továbbra is inkább piacbarát politikát kíván folytatni, a PiS jelentős mértékű szektoradókat vezetne be. A magyar szektoradókhoz kísértetiesen hasonlító elképzelések szerint, mind a kiskereskedelmi, mind pedig a pénzügyi szektor adóterheit drasztikusan emelnék. A jelenlegi tervek szerint a bankadó a banki mérlegfőösszegek 0,5%-a lenne, ami közel 6-8 milliárd zlotys terhet jelenteni a szektornak (a szektor tavalyi eredményének közel 40%-a). Azt azonban nem tudni, hogy a jelenlegi tervek szerinti növekvő hozzájárulást váltaná ki a betétvédelmi alaphoz, vagy addicionális terhet jelentene.
Forrás: Bloomberg, Aegon
Nem a bankadó azonban az egyetlen, ami komoly kockázatot jelent a szektor számára. A svájci frank januári elengedése a lengyel devizahitelek kérdését is a kampány központi témájává tette. Míg a mostani kormány a lengyel bankszövetségtől várja a devizaadósok terheinek könnyírását, a Jog és Igazságosság a hitelek felvételkori árfolyamon történő konverziója mellett kampányol. Lengyelországban ez a jelzáloghitelek közel 40%-át érintheti, a teljes konverzió pedig további 40-50 milliárd zlotys terhet jelentene a szektornak. Ennek esélye azonban elég alacsony, egyrészt mivel ez sok bank teljes saját tőkéjét elégetné, másrészt pedig, mert így a devizahitelesek jóval jobban járnának azoknál, akik a lengyel zlotyban vették fel hitelüket. A lengyel devizahitelek kamatai ugyanis sokkal jobban lekövették a svájci kamatcsökkentési ciklust, mint azt idehaza láttuk.
Forrás: NBP, Aegon
A piac persze már sok mindent beárazott a potenciális veszteségekből. A szektor jelenleg jóval az öt éves átlaga alatt, 1,56-szoros könyv szerinti értéken forog, szemben az 1,8-os átlaggal. Ugyanakkor, ha a fenti terheket figyelembe vesszük, könnyen lehet, hogy a szektor hosszú távon nem lesz képes kétszámjegyű saját tőke arányos megtérülésre. Egyszámjegyű ROE esetén pedig aligha érdemel prémiumot az egyéb régiós bankokhoz képest.
Forrás: Bloomberg, Aegon
Amennyiben azonban a bankadó nem kerülne bevezetésre, vagy a devizahitelek esetén a bankszövetség javaslatát valósítanák meg, a szektor mostani árazási szintje már vonzó lenne. Mivel a kampány még csak most kezd erősödni, ezek a kérdések valószínűleg folyamatosan napirenden maradnak. A bizonytalanság tehát továbbra is fent marad, tisztább képre még várnunk kell jó néhány hónapot. És bár a jelenlegi makrokörnyezet kifejezetten kedvező a lengyel bankok számára (javuló növekedés kilátások és kamatkörnyezet), az árfolyamokat inkább a politikai irányvonal fogja meghatározni.
