Megspóroltam az ábrán a jelmagyarázatot, nem nehéz kitalálni, melyik a forint és melyik a zloty árfolyamalakulása. Nehéz lenne nem a jegybanki vezetés átalakításának tulajdonítani az elmúlt két hét árfolyammozgását. Ilyenkor szokás a forint elleni spekulatív támadásról beszélni – de egy ilyen letöréséhez a jegybanknak azért megvannak az eszközei. Múlt héten még úgy tűnt, a 300-as szintet mintha védenék a “titokzatos offerek”, ma viszont megint gyors gyengüléssel indult a reggel. Sokkal egyszerűbb lenne persze, ha az új jegybankelnök vagy -alelnök szólalna meg, amennyiben negatív fejleménynek ítéli meg a forint gyengülését.
Mert a piac pont ettől a csendtől ideges. Ameddig nem kapnak a befektetők világosabb jelzéseket az új vezetés céljai felől, nem csoda, hogy alig vesznek fel long forint pozíciókat, a deviza pedig a gyengébb ellenállás irányába halad.
Lehet persze más összeesküvéselméleteket is gyártani, de arra gondolni sem merek, hogy a devizahitelesek újabb kimentésének a legitimációja és így politikai haszna gyengébb forint esetén jóval nagyobb.
Még mindig inkább azt gondolom, hogy a bizonytalanság és az esetleges nem-konvencionális intézkedések nem szándékolt mellékhatásai nagyobb politikai kockázatot jelentenek mind a túlzottdeficit-eljárás kimenetelét, mind a jövő évi választásokat illetően. De amíg az új jegybanki vezetés első tesztre adott reakcióit nem ismerjük, addig nem merem jó szível mondani, hogy long HUF.