Az elmúlt napokban korábban elképzelhetetlen magasságba emelkedett az euró árfolyama, 415 felett is járt az euró-forint árfolyam. A jelek szerint ezen már a további kamatemelés sem tud segíteni, hiába lépett ismét az MNB. De miért gyengül ennyire a forint és mikor lehet ennek vége?
Mi történt a forinttal?
Az utóbbi napokban folytatódott a forint gyengülése: július 8-án 415 Ft felett is járt az euró jegyzése, ami új történelmi mélypontot jelentett a magyar deviza szempontjából. Már jó ideje arról beszélünk, mennyire alulteljesítő a forint, hiszen az orosz-ukrán háború kitörése óta látott 14 százalékos esés mellett a lengyel zloty csak 4 százalékkal gyengült, a cseh korona pedig alig mozdult.
Sajnos a második negyedévben nem csak a régióban, hanem a teljes feltörekvő piacon az egyik legrosszabb teljesítményt mutatta a forint. Már-már ott tartottunk, hogy a sokat szenvedett török lírával kerültünk egy ligába.
De mi ennek az oka? Egyrészt az általánosan romló nemzetközi hangulat, a dollár erősödése, ami lassan a paritásnál tart az euróval szemben. Ráadásul az utóbbi napokban felerősödtek a recessziós félelmek elsősorban Európában, a befektetők attól tartanak, hogy ha nem lesz földgáz a fűtési szezonban, akkor az európai gazdaság meredek visszaeséssel reagál majd.
Emellett vannak magyar tényezők, amik nyomás alatt tartják a forintot. A legfontosabb a külső finanszírozási helyzet romlása, a külkereskedelmi mérleg és a fizetési mérleg tetemes hiánya. Érdekesség, hogy a külkereskedelmi hiányt éppen a világpiaci energiaárak jelentős emelkedése és a forint gyengülése fűti, hiszen egyre többet kell fizetnünk forintban a földgázért és az olajért. További nyomást helyez a forintra, hogy a kormány továbbra sem állapodott meg az Európai Bizottsággal az uniós forrásokról. Ha végre megkötnék az alkut, az mindenképp pozitív hatással lenne a forintra.
Nem kedvez a forintnak az sem, hogy a kormány számos helyen belenyűl a gazdasági folyamatokba. A “rezsicsökkentés”, “ársapkák” (különösen az üzemanyagok árának a befagyasztása), az egyes szektorokra kivetett különadók és az MNB kettős kamatrendszere elbizonytalanítják a külföldi befektetőket.
Az utóbbi hetekben a hangulat is erősen a forint ellen szólt: ma már nehezen találni olyan külföldi elemzést, ami nem a magyar devizát nevezné meg a régió leginkább sérülékeny fizetőeszközeként.
Meddig eshet a forint?
A legtöbben most azt kérdezik, meddig tarthat a forint gyengülése. Csütörtök (07.07.) reggel láthattuk, hogy már a jegybank 200 bázispontos kamatemelése is hatástalannak tűnt, továbbra is 410 körül ingadozott az euró árfolyama. Elhangzott már 430-as és 450-es prognózis is a következő időszakra, ezek egyelőre nem tekinthetők alapforgatókönyvnek, de nő az esélyük.
Az, hogy hol lesz a forint gyengülésének vége nagyrészt azon múlhat, mikor érkeznek pozitív hírek az uniós megállapodásról, illetve hol lesz akkor az árfolyam. Rövid távon egyelőre nem látszik más olyan tényező, ami tartós és jelentős forinterősödést tudna kiváltani a piacon.
Átmeneti korrekcióban persze még bízhatunk, ebben segíthetne a dollár gyengülése, illetve a háborúval kapcsolatos pozitív fejlemények. Ezekre azonban a magyar gazdaságpolitikának vajmi kevés ráhatása van.
