– Szujó Tamás –
Az online vásárlás kényelmét manapság már mindenki adottnak veszi. Egyre többek számára szinte elképzelhetetlen az élet annak a lehetősége nélkül, hogy néhány pillanat tudjunk árakat összehasonlítani, házhoz rendelni, egy mozdulattal fizetni. Mintegy húsz éve ez az egyik legnagyobb „megatrend”, az ezredforduló óta stabilan nő az aránya a kiskereskedelemben – az Egyesült Államokban például a legfrissebb adatok szerint ez a szám 15% körüli:
forrás: U.S. Census Bureau
A trend a közép-európai régióban is hasonló, igaz, az egyes – gyakran szomszédos – országokban jelentős eltéréseket mutat: míg Lengyelországban 10% alatti a penetráció, addig Csehországban az amerikai adatokat is meghaladva, 16-17%-on áll jelenleg a mutató. Az erős évtizedes trendet a pandémia és a karantén gyorsította fel (több évnyi növekedést mindössze néhány hónap alatt produkált az internetes kereskedelem), a globális újranyitás utáni hónapokban az online értékesítés térnyerése visszaesést mutatott. Az elemzők többsége azonban azzal számolt, hogy az internetes kereskedelem hamar visszaáll a növekedési pályára. Kezdetben erre utalt is néhány jel, azonban az elmúlt néhány hónapban publikált kiskereskedelmi adatok erőteljesen rájuk cáfoltak és sokakat meglepetésként értek.
Egy szemléletes példa épp a régiónkból származik. A Lengyel Statisztikai Hivatal havonta közzéteszi az internetes vásárlások arányát a teljes kiskereskedelmen belül. A grafikonból jól látszik, hogy Lengyelországban a pandémia több, mint duplázódást eredményezett 2020 január és 2020 április között, és egy-két kiugró értéktől eltekintve 2022 év végéig mindig magasabb értékeket láttunk, mint egy évvel korábban. Ez a hosszú trend tört meg 2022 decemberében, és az elmúlt 4 havi adat tükrében úgy tűnik, nem átmeneti esetről van szó. A legfrissebb adatok szerint már a 2021-es szintek alatt vagyunk.
forrás: GUS, saját szerkesztés
Mi lehet ennek az oka? Az eredmények kétségkívül összefüggnek a reálkeresetek csökkenésével, az online vásárlás is „luxuscikké” vált sokak számára. Igaz, az internet segítségével gyorsan át tudjuk böngészni, hol kaphatjuk meg a legolcsóbban a kívánt terméket, így a magas inflációs környezetben akár úgy is érezhetjük, hogy van némi kontroll a kezünkben és tudunk spórolni. Azon csoportokban esett vissza leginkább az online fogyasztás, amelyeknél kevésbé volt ugyan hatékony az interneten vásárolni, kényelmi okokból azonban mégis sokan tettek így. Jelentősen kevesebben vásárolnak például online ruhákat és cipőt, de összeomlott az élelmiszerek iránti internetes vásárlási kedv is tavaly óta. Az emberek „kisebb lábon” élnek.
Annyi szinte biztos, hogy a reálbérek talpraállása esetén ismét több lehetőség lesz a lakosság kezében, és bőven van még tér a növekedésre. Mindezek ellenére mégis úgy gondolom, nagyon nehéz feladat megjósolni, milyen ütemre lehet számítani a jövőben. Ne feledjük, hogy mind a pandémia, mind az extrém magas infláció olyan társadalmi-gazdasági jelenségek, amelyekkel generációk óta nem találkozott a világ, így hosszú távon képesek rányomni a bélyegüket a fogyasztói magatartásra.
Így a befektetők értékelési helyzete sem egyszerű. A korábban stabilan magas növekedést produkáló e-kereskedelmi cégek (például az amerikai Amazon, vagy a lengyel Allegro) nagyon magas árazásról estek sokat, így aki úgy véli, ez csak egy időszakos visszaesés az infláció miatt, az valószínűleg fog találni magának attraktív értékeltségű cégeket a szektorból. Aki pedig úgy gondolja, hogy a fogyasztási szokások tartósan változtak meg, úgy találhatja, hogy a piacok egészéhez mérve még mindig nagyon drágán forognak ezek a papírok – nem is beszélve azokról, amelyek jelentős mértékben hitelből finanszírozzák stratégiájuk megvalósítását. Azt viszont már mindenkinek saját magának kell eldöntenie, melyik érvelést vagy logikát érzi magáénak.
„A blog írásában közreműködő szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak a blogon megjelent írásaik alapján hozott befektetési döntésekért és azok következményeiért, illetve a weboldalon található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért. A jelen blogon megjelenő írások magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy ajánlásnak.”
