Tomasovszki Tímea, VIG Alapkezelő
Azok, akik számára nem idegen már az „ESG” (Környezeti, Társadalmi, Vállalatirányítási) kifejezés, bizonyára találkoztak már azzal is, hogy nemzetközileg kitűzött cél a szén-dioxid kibocsátás csökkentése (Párizsi Megállapodás).
Egészen pontosan 2050-re szeretné Európa elérni a szén-dioxid semlegességet, melynek mikéntjét a 2019 decemberében bemutatott európai zöld megállapodásban részletezi az EU. Ennek teljesítésére már készen, és folyamatban is van több terv kidolgozása, azonban a problémát nem lehet mindentől izoláltan, csak a cél elérésére fókuszálva megoldani, hiszen a szénbányászat és égetés elkerülhetetlen megszüntetése alapvető változásokat hoz a piacon, és hatással lesz a bányáktól és erőművektől függő régiókra. A méltányos átállás (Just Transition) elve azt mondja ki, hogy „a gazdaság környezetbarátabbá tétele minden érintett számára a lehető legtisztességesebb és legbefogadóbb módon kell, hogy végbe menjen, tisztességes munkalehetőségek megteremtése mellett úgy, hogy senkit sem hagyunk hátra. Ez magában foglalja az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés társadalmi és gazdasági lehetőségeinek maximalizálását, miközben minimalizálja és gondosan kezeli a kihívásokat – beleértve az összes érintett csoport közötti hatékony szociális párbeszédet, valamint az alapvető munkaelvek és jogok tiszteletben tartását” – Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO). A következőkben nézzük meg, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban!
Mindenekelőtt azt szükséges tisztázni, hogy mit jelent pontosan a szén-dioxid semlegesség. Különbség van ugyanis a karbon semlegesség (net zero) és a nulla szén-dioxid kibocsátás között. A karbon semlegesség valójában nem azt jelenti, hogy a szén-dioxid kibocsátás nulla, hanem azt, hogy megvalósul az egyensúly a kibocsátott szén-dioxid, illetve a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyisége között. Szénelnyelőnek nevezünk minden olyan rendszert, amely több szenet nyel el, mint amennyit kibocsát. A fő természetes szénelnyelők közé tartozik a talaj, az erdők és az óceánok. A kibocsátások csökkentésének és a karbonsemlegesség megvalósításának másik módja az, ha az egyik ágazatban keletkező kibocsátásokat valahol máshol ellensúlyozzák. Ez megvalósítható a megújuló energiába, az energiahatékonyságba vagy más tiszta, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba való beruházások révén. Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszere (ETS) jó példa a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezésére. A kibocsátás-csökkentés elősegítésének másik példája lehet a szén-dioxid-határ kiigazító intézkedés és az ezzel kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátási díj. Ha a termékek olyan országból érkeznek, amelynek az Uniónál lazább klímavédelmi szabályai vannak, akkor szén-dioxid-kibocsátási díjat kell fizetni, ezzel biztosítva, hogy az import ne legyen olcsóbb, mint az egyenértékű EU-termék.
Röviden összefoglalva tehát a cél 2050-re az, hogy az EU összes országa ne bocsásson ki több szén-dioxidot, mint amennyit elnyel, legyen az bármilyen formája is az elnyelésnek.
Ennek megvalósítása azonban értelemszerűen sok munkahely megszűnésével jár majd, de éppen azért került meghatározásra a szén-dioxid csökkentési célok mellett a méltányos átállás elve is, hogy azon emberek se kerüljenek hátrányos helyzetbe, akik jelenleg nagy szén-dioxid kibocsátású ágazatokban dolgoznak. A folyamat jelenleg ott tart, hogy a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal megalapozása érdekében az Európai Bizottság kutatja és elemzi a zöld átállás foglalkoztatási, készségekkel kapcsolatos, szociális és elosztási vonatkozásait, valamint a geopolitikai környezetben végbemenő változásokat és az energiaár-emelkedéseket. A Bizottság kutatást folytat más alapvető fontosságú területeken, így például az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, az igazságos reziliencia, valamint a közlekedési szegénység témájában is.
A karbon semlegesség elérésére a folyamat tehát elindult és mindenki számára megnyugtató módon, az ESG szempontoknak megfelelően, integrált szemlélettel valósul majd meg, a méltányos átállás elvének használata mellett.
„A blog írásában közreműködő szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak a blogon megjelent írásaik alapján hozott befektetési döntésekért és azok következményeiért, illetve a weboldalon található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért. A jelen blogon megjelenő írások magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy ajánlásnak.”
