Konszenzussá kezd válni, hogy mostanra túlságosan nagy a különbség az amerikai és európai (német) államkötvények által kínált kamatok között, és a különbözetnek csökkennie kell. De vajon ez tényleg egy „no brainer”, evidens befektetési ötlet?
Hosszú távon nézve például a hosszú lejáratú kamatok különbsége a két ország között „nomális időszakokban” nem volt ennél magasabb. Most nagyjából 200 bázisponttal, azaz 2 százalékponttal magasabb hozamot kínálnak az amerikai papírok, mint a németek, miközben az elmúlt hatvan év átlagában, amire van adatsorom, a különbség alig haladja meg a 0,1 százalékot.
A hosszú lejáratú amerikai és német államkötvényhozamok alakulása
Normál időszakban. Egy nem is annyira rövid extrém időszakban viszont láttunk ennél nagyobb különbséget is (pirossal kiemelt periódus), akkor, amikor Paul Volcker vezetése alatt a Federal Reserve (két alkalommal is) alig több mint 10 százalékról 20 százalékra tolta fel pár hónap alatt az irányadó kamatot. Ezzel a cél a magasan beragadt infláció erőszakos letörése volt, ami a gazdaságtörténetbe mint egy igen hatásos, nukleáris támadással felérő, de szükséges, és feltehetően egyedüli hatásos akcióként vonult be. A lényeg, hogy a Fed nem habozott egészen extrémen viselkedni azért, hogy a szintén extrém inflációs veszélyt kezelni tudja.
A mostani helyzetről ezt tudjuk, hogy szintén extrém jegybanki akció jellemzi, de most az Atlanti-óceán másik oldalán és az inflációs veszély szintén másik oldalán, másik irányban történik az agresszió. Hogy ez meddig tart, és milyen hosszú ideig képes alacsonyan tartani a hosszabb lejáratú kamatokat, még nem teljesen világos. Lehet, hogy az amerikai és európai (német) kamatkülönbözet tényleg most érte el a huszonöt-éves csúcsát. De azért azt se zárjuk ki, hogy a politikailag forrongó Európában az Eurózóna központi bankja nem mer majd ad extremitásból visszavenni, és a mostani két százalék még tágulhat is. Megfogadni persze nem merném, de azt, hogy akkor tuti ennyi volt, és indulhat a két piac közelítése egymás felé, sem tenném meg csukott szemmel.
Forrás: Bloomberg
