Történelmileg Oroszország a kelet és a nyugat között lavírozott, ez határozta meg a lépéseit. A Putyin-érában az ország egyre merészebb célokat tűzött ki, aminek végeredménye aztán Ukrajna lerohanása lett– hangzott el a közelmúltban az Aegon Alapkezelő konferenciáján.
Mit akar Putyin?
Vlagyimir Putyin hatalomra lépése óta Oroszország jól használja a titkosszolgálati eszközöket, igyekszik bomlasztani Európát. Ez tapasztalható volt a Brexit, a 2015-ös menekültválság kapcsán, de akár abban is, hogy szélsőjobboldali pártokat támogatott a kontinensen – mondta az Aegon Alapkezelő konferenciáján Ungváry Krisztián történész. Ez gyakorlatilag egy “proxy-háború” Európa és a NATO ellen, aminek több oka is van. Ezek közül a legfontosabb talán az, hogy az orosz elnök az „oszd meg és uralkodj” elvet érvényesíti, mivel a kompetitív együttműködés keretein belül elmaradottsága miatt úgy véli hogy hátrányos helyzetbe kerülhet. Emellett fontos szempont az orosz érdekszférák kiterjesztése is.
Putyin fejében több olyan eszme is létezik, melyek megalapozzák a tetteit. Ilyen például a „harmadik Róma” ideája, mely szerint Oroszország feladata, hogy a “rothadó Nyugatot” visszavezesse a keresztény gyökereihez. Az orosz elnök szinte komplett vallást épített fel eszméi köré, ami adott esetben egészen ijesztő kijelentésekben is tetten érhető, mint például abban, amely szerint nem baj, ha az atomháború, mert az oroszok úgyis a mennybe jutnak, a többiek pedig a pokolra. Éppen ezért ma már a háború nukleáris veszélye sem nevezhető elhanyagolhatónak – mondja Ungváry. A történész szerint, ha megnézzük, kik az ideológiai irányítói az orosz politikának, akkor nem sok dologban bízhatunk a háború végét illetően.
Gáz van! Gáz lesz?
Egyelőre nem látszik katonai megoldás a több mint két hónapja zajló háborúban, ha pedig nincs döntés, akkor csak a megállapodás felé mozdulhatnak a felek – mondta az Aegon Alapkezelő konferenciáján Deák András, az NKE Stratégiai Védelmi Kutató Intézet, munkatársa. Ugyanakkor kiemelte, hogy a béketárgyalás lassan halad.
A háború mellett közvetetten a nyugati szankciók hatnak a gazdaságra: egyrészt a pénzügyi szankciókkal megpróbálják Oroszországot elvágni a piactól, másrészt igyekeznek megnehezíteni a logisztikát azzal, hogy az orosz tankerek nem köthetnek ki a nyugati kikötőkben. A legerősebb azonban Deák András szerint a technológiai hatás lehet, ami begyűrűzhet az energetikába és tartósan, akár két-három évig velünk maradhat.
Az Oroszország-szakértő szerint nem lehet fájdalommentesen leállítani az orosz energiahordozók importját. Az olajembergónál azonban sokkal nagyobb hatása lenne annak, ha az oroszok leállítanák a palládium exportját.
Deák András szerint a fő trend jelenleg az, hogy szenet akarunk gázzal kiváltani, ezen a háború sem fog változtatni. Az orosz gáz és olaj kockázatosabbá válik, de ha nem tőlük, akkor majd mástól kell beszerezni. Szenet lehetne Afrikából venni, de az az utóbbi évek klímapolitikai céljainak feladását jelentené.
A szakember szerint az orosz földgáz kiváltása a legnehezebb és leglassabb folyamat, az európai országoknak hosszútávra kell lekötniük volumeneket. Emellett tartósan magas gázárra kell felkészülni, hiszen a kereslet folyamatos lesz a piacon.
