Már ki tudja, hányadik végső határidő előtt állnak a görögök. A június 30-i határidőt azért övezi különös figyelem, mert 1) ekkor jár le az európai hitelezők és a görögök közötti szerződés meghosszabbítása, valamint 2) a hónap során az IMF felé fizetendő törlesztőrészleteket egybecsomagolták a hitelező engedélyével, ennek a fizetési határideje is a hónap vége. Tehát, ha megtörténik a keddi törlesztés, gyakorlatilag már az is késedelmes fizetésnek számít. De mi történik, ha nem lesz addig megállapodás, és a görögök még akkor sem tudnak fizetni?
A legvalószínűbb az, hogy igazándiból semmi. Az IMF először felszólítja az adóst, hogy ejnye-bejnye, ideje lenne fizetni. Két hét után a menedzsment közvetlenül megkeresi az ország IMF delegáltját és azonnali fizetésre szólítja fel. Egy hónap múlva pedig az ügyvezető értesíti az Alap igazgatóságát, hogy nem történt meg a fizetés. Három hónap múlva jön az igazán durva szankció: még a honlapra is felkerül, hogy Görögország nem fizetett. (Akit ennél részletesebben is érdekel a dolog, az ezen a linken megtalálja a teljes folyamatot: http://www.imf.org/external/np/pp/eng/2012/082012.pdf)
Úgy látszik tehát, az IMF-nek ez komolyabb presztízsveszteség lenne, mint a görögöknek. A görögöknek az IMF úgyis a begyükben van, inkább az európai partnerekkel való megegyezésre koncentrálnak. Az európaiakkal kötött szerződés pedig lejár ugyan, de ez csak annyit jelent, hogy új pénzt nem kapnak annak további meghosszabbításáig, törlesztési kötelezettség Európa felé júniusban nincs.
Az EFSF felé fennálló hatalmas adósság pedig nem lesz automatikusan esedékes az IMF törlesztés elmaradása esetén, a cross-default csak akkor lép életbe, amikor Christine Lagarde értesítette az igazgatóságot a nemfizetésről, tehát egy hónap múlva.
Tovább árnyalja a képet, hogy a nagy hitelminősítők szerint sem jelent az IMF felé történő „nemfizetés” automatikusan csődöt, azaz nem kell leminősíteni feltétlenül az országot ilyen esetben, ami azért fontos, mert így a görög bankrendszer finanszírozása az ELA-n keresztül folytatódhat (defaultban lévő ország állampapírját fedezetként nehezen fogadhatna be még a saját központi bankja is).
Szóval így oda lyukadunk ki, hogy a következő fontos dátum július 20., amikor az EKB-nál lévő kötvényt kell visszafizetni. Az EKB felé defaultolni rizikósabb, valószínűleg az ELA azonnali leállítását jelentené és így minimum azonnali tőkekorlátozásokhoz vezetne.
Elméletben tehát még bőven húzhatják a felek az időt tovább, borzolva a piac idegeit. Bár lassan már megfáradnak a piaci szereplők, a percenként érkező, egymásnak ellentmondó headline-ok már e hét második felében is sokkal kisebb mozgásokat okoztak.
A fentiek ellenére én még mindig optimista vagyok (na, ezt is hallottuk már Ciprasztól és Merkeltől is párszor), hogy lesz valamilyen megállapodás a hétvégén, már csak azért is, mert a politikusok is szeretnének nyaralni menni. Az már más kérdés, hogy hosszú távon megoldja-e majd ez a megállapodás Görögország problémáit.
(Az ábrák forrása ez a remek weboldal: http://graphics.wsj.com/greece-debt-timeline/)
