Nem törvényszerű, hogy a világ kamatainak együtt kelljen mozogni, és statisztikailag nem is lehet stabil együttmozgást beazonosítani. A különbözeteknek talán mégis van értelme.
Volt szó arról, hogy az amerikai kamatok relatíve magasnak tekinthetők, és a Fedtől várt szigorítása ellenére nem egyértelmű, hogy emelkedniük kellene. Történelmi visszatekintésben is érdemes ránézni arra, hol áll mondjuk egy amerikai és egy német kamat egymáshoz képest.
Az amerikai és a német 10 év kamat közti különbözet az elmúlt 25 évben
A különböző gazdaságok pályának divergenciája vagy konvergenciája általában lecsapódik a kamatokban is, ezért az, hogy a világ két legfontosabb kötvénypiaca nem egy irányban, vagy legalábbis nem teljesen párhuzamosan mozog, teljesen természetes. Mégis, amennyiben a legfontosabb változók nem vesznek fel egészen extrém értékeket, tehát például az egyik országban nem vágtázik az infláció, miközben a másikban deflációs veszély van, akkor a kamatoktól is elvárható, hogy annyira ne másszanak el egymástól. Hogy mennyi az az „annyira”, objektíve nem meghatározható, de ha rendelkezésre áll elég hosszú visszatekintés, akkor lehet egy érzésünk azt illetően, milyen sáv tekinthető „normálisnak”, és ahhoz képest hol állunk.
A világ két legfontosabb hosszú kamatát illetően az mondható el, hogy az újraegyesítést követően a legmagasabb a különbözet a két piac között. Elvileg tehát szűkülésre lehetne számítani, ugyanakkor az ábra úgyis értelmezhető, hogy most törjük át a történelmi csúcsot, és megy a spread tovább. Vajon melyik szcenárió valósul meg?
Egyelőre annyit tudunk, hogy a világban nagyon sok spread szűkül, az amerikai infláció pedig a kedvező munkaerőpiaci adatok ellenére is inkább lefele tart. Az európai gazdaság talán nem is áll olyan rosszul, mint sokan gondolják, inflációnak viszont egyelőre nincs jele. A centrum kamatainak emelkedése ellen szól az, hogy tényleg nem lehet tudni, hogy a görögök mit akarnak és meddig hajlandóak elmenni (és hogy Oroszország vajon mennyire tüzeli őket az európai egység megbontása érdekében), viszont a görög különutas próbálkozást lelkesen figyelő periféria-országok kötvényei továbbra sem lesznek olyan kockázati besorolásban, ami lehetővé tenné a a fedezett bankközi hitelezésbe történő bevonásukat. Így marad a Bund, mint quality collateral, várhatóan igen alacsony hozam mellett.
Hogy őszinte legyek, én most arra számítottam, hogy a spread szűkülni fog, ehhez képest inkább piszmogni látom. Kiderül, merre tovább.
Forrás: Bloomberg, Aegon
Apró betűs rész: a nap grafikonja nem feltétlenül jelez fontos folyamatot, egyszerűen csak a szerző számára érdekes esemény, folyamat grafikus megjelenítése. Nem előrejelzés, nem normatív értékelés, csak egy tény a sok közül.
