Az ország apraja-nagyját foglalkoztatja, hogy mikor kell devizát váltani és hogy vajon mi lesz a forint sorsa. Nézzük!
Fundamentális alapon az érvek az erősebb forint mellett szólnak. Az EU-megegyezés aláírva és ezzel a végleges forrásvesztés várhatóan elkerülve, a devizatartalékok szintje lokális csúcson és az év eleji jelentős, devizás állampapír kibocsátással még nagyobbra várható annak ellenére, hogy mindeközben a jegybank biztosítja az energiaszámla kifizetésére a tartalékot. Az európai gázárak az augusztusi több, mint 300 euróról ötödére, 60 euró környékére estek, a folyó fizetési mérleg és az államháztartási hiány is vélhetően tetőzött.
A befektetői hangulat mostanra sokat javult, a dollár is gyengülőben. A forint kamatelőnye jelentős: a rövid kamat továbbra is 18%-os, ami egyedülálló Európában (igaz, a magyar infláció is nagyon “versenyképes”…). Ez utóbbi alapján akkor éri meg forint helyett eurót tartani, ha a keresztárfolyam 2024 elején legalább 440 forint lesz (most 390 Ft). Végül, de nem utolsó sorban a gazdaságpolitikai döntéshozók is akarva-akaratlanul erős forintot akarnak – anélkül ugyanis kvázi elérhetetlen lenne 2023 végére a sokat hangoztatott, egyszámjegyű infláció.
Mindezek alapján mi jelenleg az erős forint mellett tesszük le a voksunkat. Természetesen mindig érdemes gondolni a diverzifikációra. Mi mozdíthatja el gyenge irányba a forintot? Egy túl korai, túl nagy kamatvágás, ami csökkenti a forint védőhálóját, vagyis a kamattartalmat. Ez a legközvetlenebbül fenyegető kockázat, érdemes tehát figyelni a jegybanki kommunikációt. A Fitch és az S&P hitelminősítő is ítéletet mond januárban a magyar kockázati besorolásról, ezt is nyomon kell követni.
Március végéhez közeledve többet fogunk tudni arról, hogy az EU pénzek kiszabadítása érdekében sikerül e haladni a szuper mérföldkövek, és főleg az igazságszolgáltatási reformok kapcsán – ez nagyon fontos kapaszkodó a piac számára. Összességében a gazdaságpolitika (növekedésösztönzés vs. az infláció megfékezése) és a külpolitikai irányvonal (nyugati orientáció, EU felé nyitás vs. keleti nyitás) is kulcstényező. Mint ahogy fontos aspektus a globális konjunktúra alakulása is: a forint árfolyama érzékeny a piaci szentiment változásaira, így egy általános jó hangulat és a dollár gyengülése a többi régiós devizánál nagyobb mértékben erősíti, egy súlyosabb recesszió pedig annál nagyobb mértékben gyengítheti a kurzust.
