A kötvények piaca óriási, lényegesen meghaladja a világ tőzsdéinek kapitalizációját – vagy éppen a világgazdaság összes GDP-jét.
Bakos Ádám, az Aegon Alapkezelő kötvény üzletágának vezetője előadásában a kötvényekkel kapcsolatos alapismeretekre is kitért: röviden ismertette a kötvény, mint hitelviszonyt megtestesítő értékpapír működését, a befektetők számára elengedhetetlen ismereteket, a hozam és az árfolyam fogalmát és viszonyát. Amit mindenképp szem előtt kell tartanunk: amikor kötvénybe fektetünk, kétféle kockázatot futunk – hitelkockázatot és kamatkockázatot. A hitelkockázat azt takarja, hogy kinek adunk kölcsönt, a kamatkockázat pedig attól függ, mennyi időre adunk kölcsönt.
Kockázatok szempontjából komoly különbség lehet két termék között – Első példájában megemlítette, hogy az ukrán állampapírt akár 8 százalék fölötti hozammal is lehet kapni, míg egy katari állampapír hozama nem éri el a 3 százalékot sem, mégis inkább a katari államkötvények tűnnek vonzóbbnak, ha az ország kockázatokat is figyelembe vesszük, hiába van szó mindkét esetben államkötvényekről, amelyeket alapértelmezésben biztonságosnak tekintenek a befektetők. Példáiból kiderült, a kötvénypiacokon is éppúgy előfordulhatnak olyan mozgások, mint a részvénypiacokon – pedig alapvetően a részvényeket könyvelik el kockázatosabbnak. Ami pedig a kamatkockázatot illeti, Bakos Ádám bemutatta, hogy milyen eltérő módon képes viselkedni két, azonos kibocsátótól származó, ám eltérő futamidejű állampapír: egy 10 éves futamidejű magyar állampapír árfolyama a piaci változások esetén jóval nagyobbat mozdul el, mint egy 5 éves papíré – sokkal érzékenyebb a piaci hozam változására a hosszabb futamidejű kötvény.
A 2008-ban csúcsosodó válság kezelése érdekében a nagy jegybankok mind 0% közelébe vitték le az alapkamataikat. Mostanra viszont elváltak az útjaik: Európa még mindig nulla százalék közeli kamatokat tart, miközben a gazdaságélénkítő programok keretében még öntik is a pénzt a piacokra, de Amerikában már megindult a kamatok emelése. A nagyon laza monetáris politika eredményeként a világ kötvényeinek negyede negatív hozam mellett forog – még Magyarországon is volt olyan, hogy 0 százalékos hozammal mentek el diszkont kincstárjegyek, a magyar bankok negatív hozammal helyezhetnek el pénzt a jegybanknál – hívta fel a figyelmet a szakember.
A magasabb infláció, a magasabb gazdasági növekedés magasabb hozamokat hozhatnak, ami nem kedvez a kötvénypiaci befektetéseknek. Az Egyesült Államokban a munkanélküliség 4-5 százalék körüli szintre csökkent, miközben a bérek növekedtek – ezzel együtt viszont a maginfláció viszont nem igazán emelkedett, továbbra is másfél százalék közelében maradt. A hozamemelkedés kockázata így ugyan látszik, de egyelőre nem realizálódott – az elmúlt években ráadásul a hozamvárakozások rendre jóval magasabbak voltak annál, mint ahogy aztán a tényszámok alakultak. Az idei év annyiban lehet kivétel, hogy amennyiben az új elnök valóban betartja a gazdaságpolitikai ígéreteit (amire mostanában nagyobb esély látszik), akkor ezúttal valóban közelebb lehetnek a várakozásokhoz a tényadatok, azaz valóban bekövetkezhet a régóta várt hozamemelkedés.
Hogy lehet mégis pénzt keresni a kötvénypiacon?
Egyrészt fontos, hogy alacsonyan tartsuk a kamatkockázatainkat – nem tartanak sok hosszú lejáratú kötvényt, inkább a rövidekbe fektetnek; ha följebb mennek a hozamok, a szabad készpénzt magasabb hozam mellett fektetik be – mondta Bakos Ádám. Mivel a devizakockázatot is szem előtt kell tartani a kötvénybefektetéseknél is, nem a magas hozamot ígérő török vagy épp brazil állampapírok a legvonzóbbak, hanem Lengyelország például a 4 százalék közeli hozamígérettel és a zloty pozitív kilátásaival sokkal jobb alternatívának tűnik . A feltörekvő piacon mindenesetre lehet még találni hosszabb távon magasabb, 5 százalék körüli megtérüléssel kecsegtető kötvénybefektetéseket a német állampapírok fél százalék alatti hozamához képest.
Bakos Ádám két alapot emelt ki az Aegon Alapkezelő kínálatából: a BondMaxx nem egy klasszikus abszolút hozamú alap, mivel csak a kötvénypiacon tevékenykedik – igaz, ezen belül igen széles körből válogat az alapkezelő. A BondMaxx kötvény típusú eszközöket tartalmaz, jól diverzifikált portfólióban, alacsony kamatkockázat és mérsékelt hitelkockázat mellett.
A MoneyMaxx hasonló összetételű kötvényportfólióból indul ki (nagyobb arányban állampapírokat és kisebb arányban vállalati kötvényeket tartalmaz), ezeket azonban kiegészítik részvényekkel, devizapiaci pozíciókkal. Nem egyedi részvényeket választanak, hiszen az a részvényesek dolga, inkább ígéretes részvényindexeket, régiókat, esetleg szektorokat választanak ki a kötvényüzletág szakemberei a kötvényportfólió kiegészítésére.
Mit szeretnek most a kötvényesek?
A MoneyMaxx az elmúlt három évben rendre megverte a lakosság által kockázatmentesnek tekintett kamatozó kincstárjegyeket, a BondMaxx pedig évről évre túlteljesítette a referenciaindexet alacsony árfolyam ingadozás mellett.
A kötvénypiaci szakemberek a BondMaxx befektetéseinek összeállításánál jelenleg Horvátország és Szerbia piacát preferálják, itt nagyobb kitettséget vállalnak, míg Törökországtól távol tartják egyelőre magukat. A MoneyMaxxben emellett rövid lejáratú magyar állampapírokat, lengyel kötvényeket, európai részvényeket tartanak. Az amerikai részvényeket inkább shortolják, a portfólióban emellett arany long pozíciót is felvettek.
Jelen oldalon megjelenő valamennyi információ kizárólag tájékoztatásul szolgál, ezek semmilyen körülmények között nem tekintendők befektetési tanácsadásnak. A múltbéli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeni hozamokra nézve. Az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. nem vállal felelősséget a Jelen oldalon megjelenő információk alapján hozott befektetési döntésért és annak következményeiért, illetve a dokumentumban található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért.
