Mindez szokatlan abból a szempontból, hogy az eddig kormányzó Polgári Platform 8 éves terminusa alatt – Európa éllovasaként – 24%-kal bővült a lengyel gazdaság szemben az EU-s átlaggal, amely még az 1%-ot sem érte el. Az intézményi környezet, korrupció, üzleti megítélés javult az említett periódusban és a makro mutatók is rendben voltak. Persze a problémák ott kezdődtek, hogy ebből főleg a városi lakosság profitált, a keleti és vidéki átlagember pedig nem érezte elegendőnek – már vagy 2,3 millió lengyel él külföldön. A lehallgatási botrány és a migrációs hullám pedig rátett erre egy lapáttal.
Mit kapnak cserébe a lengyel választók a Jog és Igazságosságtól? Ezt persze még nem tudjuk, hiszen a választási ígéretek lazulására számítunk, de alapvetően egy jobban nacionalista, a gazdaságban nagyobb állami szerepvállalásra törekvő, költekező, inkább euró szkeptikus, a Jegybankkal szorosan együttműködő részben magyar mintára cselekvő kormány képe rajzolódik ki. Az ígéretek között szerepelt a nyugdíjkorhatár leszállítása, a bank- és szupermaketadó, a szociális juttatások emelése, a gyermekes családok támogatása, az adómentes jövedelemhatár emelése, fizetések emelése (a lakosság ötöde keres a szegénységi küszöbérték alatt) és általában a lengyel érdekek erőteljesebb képviselése belföldön és külföldön egyaránt (akár nagyobb NATO jelenlét elérése Oroszországgal szembeni pufferként).
Mindez mit jelent a gyakorlatban? Külpolitikai fronton vélhetően egy újabb olyan kormány került hatalomra, aki több konfrontációt vállal majd fel az EU-val szemben: gondolhatunk itt akár adópolitikára, jegybanki függetlenségre vagy éppen a migrációs hullám kezelésének módjára – emiatt Brüsszelben és Németországban is aggódnak. Hazai fronton nagy hangsúlyt szeretnének fordítani a gazdasági növekedés felpörgetésére, mind fiskális, mind monetáris politikai támogatással. Az eddig bedobott ötletek azonban sokkal inkább a rövid távú gazdaságélénkítésről és populizmusról, semmint a tartós, strukturális reformokról szóltak (gondoljunk itt a nyugdíjkorhatár leszállítására vagy az esetleges fiskális impulzusokra) : a leginkább elfogadott vélekedés szerint a költségvetés kerülhet veszélybe, míg az országkockázat növekedhet.
A helyzet azonban elsőre nem tűnik ennyire negatívnak – legalábbis kötvényes oldalról nézve. Ugyan a rendszerváltás óta először nyert Lengyelországban sima többséggel egyedüli párt (és még az elnököt is ők jelölték), ami – a néhol ijesztő ötletek kapcsán – jelenleg inkább negatív, mégis a lengyel törvények természetes korlátot szabnak a költségvetési deficitre. A stabil kormányzás mellett a 2/3-ados többséget nem sikerült megszereznie a Jog és Igazságosságnak, vagyis mindez nem elég az alkotmány módosításához, így az intézményi környezet/törvényi keretek drasztikus megváltozásával nem kell számolni – ez pedig jelentős eltérés a magyar példához képest. (Egyébként pedig elmondható, hogy a PiS 2005-2007-es kormányzása alatt a ciklikusan igazított elsődleges költségvetési egyenleg nem volt szisztematikusan magasabb, mint az előtte vagy az utána következő periódusokban).
Ráadásul a valószínűsíthető jegybanki támogatás kedvezően hathat a kötvényekre – vagy legalábbis egy részükre. A PiS a Monetáris Tanácsba 6 új tagot jelölhet 2016 elején: ennek kapcsán pedig egyre több jelzés érkezett a megválasztott párt tagjai felől, hogy az új tagok kiválasztásának egyik legfontosabb kritériuma lehet, hogy mennyire tartja szükségesnek az alapkamat mérséklését (és akár a leendő gazdaságpolitika támogatását). Ezen felül a szintén PiS támogatással nemrég megválasztott elnök, Duda 2 új tagot jelölhet a Tanácsba, mindez pedig jelentős változásokat hozhat a monetáris politika területén. A piac újabb kamatvágást kezdett árazni Lengyelországban (persze nem csak az új tagok, de a gazdasági meglepetésindex mélyrepülése és az EKB felől várt újabb lazítás miatt is) és az új Monetáris Tanács az alakuló kormány leendő gazdaságpolitikáját is nagyobb mértékben támogathatja a jövőben. Ráadásul nem zárható ki a jegybanki mandátum kiterjesztése sem (növekedés, teljes foglalkoztatottság), illetve főként a jelenlegi elnök, Belka távozása után a magyar mintára történő nemkonvencionális jegybanki eszközök bevezetése sem (Növekedési Hitelprogram, Önfinanszírozási Terv). Persze az „out of the box” gondolkodásból sincs hiány: felmerült opcióként a jegybanki állampapír vásárlás ötlete is.
Mi a konklúzió? Vannak kockázatok, így érdemes folyamatosan figyelemmel követni a választási ígéretek implementációját és az új kormány felállítását is. Ismerünk potenciálisan hajmeresztő intézkedéseket is: például a nyugdíjkorhatár csökkentése kimondottan destruktív és ha a svájci frankhitelek zlotyra váltása a bankok durva költségvállalásával valósul meg, ráadásul azokat még erőteljes meg is adóztatják, akkor a legrosszabb forgatókönyv akár komolyan visszahathat a hosszú távú növekedési kilátásokra is. Ugyanakkor az az ember érzése, hogy a magyar példához hasonlóan elsősorban a részvényesi érdekek sérülhetnek a gazdaságban, jobban kihatással lehetnek a változások a zloty árfolyamára is, míg a lengyel állampapíroknál már sokkal árnyaltabb a kép.
Egyrészt a törvényi keretek korlátot szabhatnak többek között a túlköltekezésre, mindemellett pedig a választási ígéretek puhulására számítunk. Emellett a körvonalazódó intézkedések – főleg a jegybanki változások – kimondottan támogatóak lehetnek a lengyel hozamgörbe rövid végére, talán az 5 éves szegmensig. A hosszabb lejáratú állampapírokra gyakorolt hatás már sokkal összetettebb, a kedvezőtlen intézkedések alapvetően ezt a szegmenst tehetik sérülékenyebbé – a piaci vélekedés is a hozamgörbe meredekségének növekedését várja (vagyis azt, hogy a rövid hozamok relatív értelemben sokkal jobban teljesíthetnek a hosszabb lejáratokhoz képest).
Mindamellett azt gondoljuk, hogy az esetleges negatív helyi forgatókönyveket legalább részben ellensúlyozhatja az egyébként kötvényesi oldalról támogató helyi és globális befektetői környezet, vagyis összességében kiegyensúlyozott a véleményünk a lengyel állampapírok kapcsán.
Apró betűs rész: a fenti írás nem minősül befektetési ajánlásnak, értelemszerűen nem fedheti le az összes forgatókönyvet, egyszerűen csak a szerző saját, jelen információk alapján kialakított pillanatnyi véleményét tükrözi. Mindez a bejövő információk függvényében drasztikusan változhat.
Amennyiben tetszett a bejegyzés és az elsők között szeretnél értesülni új blogbejegyzéseinkről, oszd meg és lájkolj minket a Facebook-on!
