A japán jen short mellett a legszélesebb körben az európai részvények emelkedésére számítanak a befektetők. Bár erős fundamentális magyarázat áll az európai részvénypiac emelkedése mögött is, sok olyan egyéb tényező van, ami miatt ebben az esetben is indokolt az óvatosság.
Az Európai részvénypiac komoly fordulaton ment keresztül az idei évben. Míg az év első felében még sokan az eurózóna összeomlását, egyes periféria országok fizetésképtelenségét várták (Ciprus, Olaszország), addig mostanra leginkább talán Európára optimisták a befektetők. A fiskális konszolidáció nehezén túl vagyunk, az EKB komolyan elkötelezte magát a laza monetáris politika mellett, az 50 fölé menő PMI mutatók pedig egyértelműen növekedési fordulatot jeleznek.
Ugyanakkor akárcsak a jen esetén, a pozícionáltság itt is azt mutatja, hogy a befektetők széles köre már megnyitotta európai részvény long pozícióját. A második félévben a nyugat-Európai részvényalapokba közel 860 milliárd dollárnyi tőke áramlott be, ami abszolút értelemben az USA részvényalapok után a legnagyobb beáramlásnak számít az idei évben. Ráadásul az elmúlt egy hónapban szinte kizárólag ebbe a régióba áramlott pénz, ami a gyenge havi teljesítményt figyelembe véve igen negatív jelzés a jövő év első felére vonatkozóan.
Emellett az idei évvel szemben, jövőre az értékeltség sem támogatja a további jelentős emelkedést. Míg az év első felében az európai részvénypiac olcsónak számított mind saját magához, mind pedig a kötvénypiacokhoz képest, addig mostanra mindkét viszonylatban átlagosnak számít az értékeltség. Ráadásul úgy, hogy az elemzők közel 15%-os EPS növekedést várnak a következő évekre, vagyis legalább ekkor eredménynövekedés szükséges, hogy indokolja a jelenlegi árazási szinteket.
