20 milliárd amerikai dollár – közel ekkorára rúg Oroszország kereskedelmi mérlegének értéke az Orosz Központi Bank adatai (2018/Q4) alapján. Ráadásul a hosszútávú statisztikák szerint már több mint 20 éve folyamatosan növekszik az orosz export mértéke..
Oroszország „Achilles sarka”
A tartósan pozitív kereskedelmi többlet a befektetőknek vonzó lehetőséget jelenthet a hozamszerzésre, azonban hiba lenne alábecsülni Oroszország egyedi kockázatait.
A potenciális veszélyforrást az orosz gazdaság diverzifikáltságának hiánya jelenti, mivel a kereskedelmi többlet háromnegyedét közvetlenül vagy közvetett módon a nyersanyagok adják. Az orosz gazdaság stabilitása tehát erősen függ a nyersanyagok aktuális világpiaci árától.
Az orosz export jellemzői
A moszkvai vezetés határozott célja, hogy az orosz exportban egyre nagyobb súllyal jelenjenek meg a magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek, azaz a nyersanyagok feldolgozott vagy kész formában kerüljenek értékesítésre. Ennek eredménye ugyan már megjelent a kereskedelmi mérlegben, de az exportcikkek döntő többsége még mindig nyersanyagként lépi át az országhatárt. Ezek
- 50 százaléka olaj-, gáz- vagy egyéb energiapiaci termékként, jellemzően Európába és Ázsiába tart.
- 15 százaléka egyéb exportcikként (például: agrártermékként)
- 8 százaléka fémipari alapanyagként (vas-, acél-, alumínium vagy réz)
- 3 százaléka feldolgozott fémként vagy nemesfémként jelenik meg a piacon.
Az orosz exporttermékek több mint fele az európai kontinensen marad, egyharmada az ázsiai régióba kerül, míg elenyésző részén az amerikai és afrikai kontinens osztozik.
Oroszország 5 legnagyobb felvevőpiaca
- Kínai Köztársaság (energia, faipar, atomipar)
- Hollandia (energia, fémipar)
- Németország (energia, egyéb exportcikk, fémipar, faipar)
- Fehéroroszország (energia, egyéb exportcikk)
- Törökország (egyéb exportcikk, energia, fémipar)
Oroszország, mint importőr
Geopolitikai helyzete és egysíkú gazdasága miatt Oroszország jelentős importra szorul gépekből, elektronikai berendezésekből, élelmiszerekből és még számos egyéb termékből.
Meglepő, de a 2014 augusztusában bevezetett exportkorlátozások ellenére is importjának közel felét Európából szerzi be Oroszország, míg negyven százalékát Ázsiából, egytizedét pedig Észak- és Dél-Amerikából.
- Legnagyobb kereskedelmi partnere Kína, aki importjának egyötödét biztosítja.
- A második helyen Németország áll, tíz százalékos értékkel.
- A képzeletbeli dobogó harmadik fokán pedig Fehéroroszország osztozik az Egyesült Államokkal.
Az orosz export jövője
Elemzők szerint Moszkva a jövőben is az elmúlt évtizedek gazdaságpolitikáját kívánja folytatni, ami elsősorban az energiaiparra épül. Pozitív azonban a szakemberek megítélése az innovációs projektek és a már fent említett „magasabb hozzáadott értéket” képviselő exportcikkek bővülésével kapcsolatban.
Azoknak a piaci szereplőknek tehát, akik portfóliójuk egy részén képesek magasabb kockázatot vállalni, továbbra is jó hozamlehetőségeket kínálhat a régió.
Magánbefektetőként Oroszországban
A modern pénzügyi termékeknek köszönhetően napjainkban már egyszerűen részesülhetnek a magánbefektetők is az orosz energiapiaci cégek profitjából.
A vállalatok papírjainak döntő többségével ugyanis bárki nyilvánosan kereskedhet a moszkvai tőzsdén. Az orosz piac sajátosságai miatt viszont a legtöbb befektetőnek mégsem a tőzsdei kereskedés lehet a legcélszerűbb megoldás.
Sokkal egyszerűbb, gyorsabb és transzparensebb módszer egy orosz befektetési alap jegyeinek vásárlása, amit profi pénzügyi szakemberek kezelnek. További érvként említhető az alapok mellett, hogy így akár tucatnyi orosz blue-chip hozamából is részesülhetnek a befektetők egyetlen pénzügyi termék megvásárlásával.
