A pándémia jelentősen felgyorsította a világban egyébként is zajló megatrendeket, mint amilyen például a klímaváltozás, a digitalizáció vagy az idősödő társadalom problémája. Ezzel a befektetések piacán is új távlatok nyílhatnak meg, mivel egyre több piaci szereplő veszi figyelembe a pénzügyi szempontok mellett a fenntarthatóságot és a társadalmi tényezőket. Ráadásul egy friss tanulmány szerint ezzel nem is járnak rosszabbul a megatrendekbe fektetők: az elmúlt években az ilyen típusú befektetések nagy többsége a benchmarknál jobb hozamot tudott elérni.
Felgyorsuló megatrendek, új típusú befektetések
Decemberi cikkünkben már foglalkoztunk azzal, hogy 2020 a megatrendek éve volt, mivel a koronavírus-járvány, és az abból eredő gazdasági válság felgyorsította azokat a gazdasági-társadalmi átalakulásokat, melyek egyébként is strukturális változást hoztak a világban. Ahány szakember, annyi féle megatrend, mindenki mást sorol ebbe a körbe, de van néhány olyan változás, melyek meglétében konszenzus van. Ilyenek például a digitalizáció, a klímaváltozás, a demográfia, vagy a kiberbiztonság. Ezek többsége erősödött az elmúlt egy évben, így talán hamarabb jöhet el a fordulat, mint eddig gondoltuk.
A megatrendek megjelenése a befektetési piacon is hozott fontos változásokat, az elmúlt években világszerte elszaporodtak az úgynevezett ESG-típusú befektetések. Ez a betűszó a környezet (Environmental), társadalom (Social) és vállalatirányítás (Governance) szavakból tevődik össze és olyan típusú befektetéseket jelent, melyeknél nem csak a pénzügyi szempontok motiválják a befektetőket, hanem az új trendekhez való alkalmazkodást is figyelembe veszik, amikor célpontot választanak.
A PLOS One szaklapban – mely globálisan a top 10 tudományos multidiszciplináris folyóiratok közé sorolható – nemrégiben ezekről az ESG részvénybefektetésekről jelent egy tanulmány, melynek szerzői Naffa Helena, az Aegon Alapkezelő portfóliómenedzsere és Fain Máté, a Corvinus Egyetem kutatója. Ők első lépésként az ilyen típusú befektetések történelmét vizsgálták, majd az ezekkel elérhető hozamot vették górcső alá.
A Global Sustainable Investment Alliance (GSIA) 2018-as statisztikái alapján, globálisan már minden harmadik dollárt fenntartható módon, az ESG szemléletnek megfelelően kezeltek a pénzügyi piacokon. A növekedést jól mutatja, hogy 2012-ben a kezelt vagyonnak „csupán” a 21 százaléka volt ESG-kompatibilis, azaz hat év alatt 50 százalékot meghaladó volt a teljes növekedés – emelte ki a tanulmány kapcsán Naffa Helena.
A GSIA csoportosítása alapján jelenleg a negatív, avagy a kizáró szűrés a legnépszerűbb ESG-alapú befektetési stratégia. Ugyanakkor az elmúlt években a tematikus befektetések mutatták a legnagyobb növekedést: 2016-ról 2018-ra megnégyszereződött az állományuk, meghaladva az 1000 milliárd dollárt. A stratégia mögött globális trendek húzódnak meg, ezért is neveztük el őket megatrend-alapú befektetéseknek.
A szakértők a tanulmányban összesen kilenc témát elemeztek, melyeket három megatrendbe soroltak:
- Az energiahatékonyság, a vízhiány és az élelmiszerbiztonság kerültek a környezeti megatrendbe.
- Az idősödő társadalom, a millenniumi generáció, továbbá az urbanizáció került a társadalmi megatrendbe.
- A felforgató technológiák, a kiberbiztonság és a robotika reprezentálta a technológiai megatrendet.
Természetesen befektetési szakemberként nem elsősorban a csoportosítás volt a cél, hanem hogy az egyes megatrendekbe történő befektetések hozamát elemezzék. Éppen ezért mindegyik esetben olyan modellportfóliókat alakítottak ki, melyek a téma szempontjából releváns tematikus ETF-ekből (tőzsdén kereskedett alapok) kerültek ki. Vagyis nem önálló részvényeket választottak ki az egyes témákhoz, hanem olyan a piacon már létező alapokat, melyek befektetési politikája illett az adott területhez. Így nagyobb spektrumot tudtak lefedni a vizsgálat során, mint ha például csak néhány megújuló energiával vagy robotikával foglalkozó cég részvényeinek teljesítményét vették volna alapul.
Az egyes részvények adott portfólión belüli súlyarányát oly módon határozták meg, hogy ezáltal a portfólió teljes egészében az adott megatrendre „fogadjon”, vagyis a másodlagos hatások (például a cégek mérete, országbesorolása) ne torzítsák az elemzést. Az ekképpen összeállított portfóliók teljesítményét ezután a benchmarkul választott, a piaci portfóliót reprezentáló MSCI ACWI-vel vetették össze.
Hogyan lehet keresni a megatrendekkel?
A tanulmány legfontosabb következtetése, hogy mind a kilenc vizsgált ESG-portfólió megverte a benchmarkot, vagyis a befektetőknek nem kellett attól tartaniuk a vizsgált időszakban 2015 és 2019 között, hogy a fenntarthatósági, társadalmi és vállalatirányítási szempontok miatt háttérbe szorult pénzügyi mutatók rosszabb teljesítményt hoznak. Hozzá kell tenni, hogy mindezt egy bikapiaci időszakban sikerült elérni, ami csak növeli a teljesítményt.
A legjobb teljesítményt a vízhiánnyal foglalkozó, valamint az urbanizáció és a felforgató technológiák portfóliója nyújtotta – emelte ki összefoglalójában Naffa Helena. A hozamokat megvizsgálták kockázattal és tranzakciós költségekkel korrigálva is, és arra jutottak, hogy 50 bázispontos éves költségráta mellett a hozamok még mindig döntően versenyképesek voltak. Ez ugyan azt jelenti, hogy kockázatokkal és tranzakciós költségekkel korrigálva már nem lehetett szignifikánsan felülteljesíteni a piacot, de felelős befektetőként nem kellett lemondani a profitról sem, hiszen a benchmarkhoz mérhető hozamra tehettek szert (ez átlagosan évi 7,62 százalék volt).
Mindez azt jelenti, hogy az egyébként hosszútávú változásokat jelentő megatrendekkel már viszonylag rövid időtávon, öt év alatt is szép hozamot lehetett elérni, ráadásul az ilyen politikát alkalmazó befektetők hozzájárulhattak az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (Sustainable Development Goals – SDG) eléréséhez is.
Semmiképpen sem lehet azt mondani, hogy ezek a befektetési lehetőségek lezárultak, hiszen a vizsgált megatrendek erősödésével egyre nagyobb igény lesz az ilyen jellegű termékekre és szolgáltatásokra, így a befektetői bázisuk is szélesedhet. Az energiahatékonyság kapcsán például a tanulmány kiemeli, hogy jelenleg az elsődleges energiaigény a GDP 7-9 százalékát teszi ki globálisan, de a várakozások szerint legalább egyharmadával nő majd 2035-ig. Ez pedig egyre inkább előtérbe helyezi majd a megújuló energiaforrásokat, például a nap- és szélenergiát. De ugyanígy egy másik megatrend, az idősödő társadalom esetében a 2013-as 841 millióról 2050-re a számítások szerint 2 milliárdra emelkedik majd a 60 év felettiek száma a világon, ez pedig egyre nagyobb keresletet generál majd az egészségügyi vagy a biztosítási szektor számára.
Ezekbe a megatrendekbe egyébként már Magyarországról is elérhetők befektetések, elég csak a már idézett korábbi cikkben szereplő Aegon Megatrend nyugdíjpénztárat illetve befektetési alapot említeni, melyek kiemelkedő 25%-ot meghaladó hozammal zárták 2020-at.
