Sok befektető vakarja a fejét és csodálkozik, hogy mi is történt az elmúlt három hétben a piacokon. Február 19-én az amerikai tőzsdeindexek még új csúcsokra mentek, és azóta megállás nélkül esnek, elérve a hivatalos medve piaci szintet, a -20%-ot.
Természetesen a világon elterjedő koronavírusnak is van köze ahhoz, hogy ennyit estek a piacok, hiszen a vírus okozta gazdasági kiesés komoly nyomokat fog hagyni a világ GDP-jén, de ennyit ilyen gyorsan új csúcsokról még soha nem estek a piacok. 1929-ben az első modernkori tőzsdei összeomlásnál 30 napra volt szüksége a piacnak, hogy elérje a -20%-ot. 1987-ben 38 nap alatt esett ugyanennyit. 2020-ban 16 napig tartott, míg elérte ezt a szintet.
Hogy mi okozta ezt az új ”rekordot”? A piacok 2019-ben nagyon túl értékeltek lettek. Csak hogy egy példát említsek, az Apple cég 2019-ben 2%-kal növelte a bevételét, míg a részvény ára 80%-ot emelkedett. Minek volt köszönhető ez az extrém túlárazás? Leginkább az amerikai jegybanknak. 2018 végén a piacok komoly traumát éltek át, mikor úgy nézet ki, hogy a FED 2019-ben 4-szer fog kamatot emelni. Ellenben 2019-ben a jegybank 3-szor csökkentette az irányadó kamatot, ezzel lehetővé tette, hogy a befektetők megint ész nélkül vásárolják a részvényeket. Sok cég részvényára olyan irreális szintekre emelkedett, amit a fundamentumok nem igazoltak. Magyarul… buborék fejlődött ki. A tőzsdei buborékok jellemzői, hogy soha nem a várt dolgok durrantják ki. A 2000-es Nasdaq buborékot egy kis cég, a Microstrategy rossz negyedéves jelentése durrantotta ki. Nem a Microsoft, a Cisco, vagy a többi Nasdaq arisztokrata, hanem egy sokkal kevésbé ismert cég. Hogy miért? Mert a befektetők vártak egy indokot, bármelyet is, hogy eladhassák a részvényeiket és legyen egy legitim magyarázatuk. 2020-ban is ez történt. A piac az előző évben közel 30%-ot emelkedett, de csak azért, mert az amerikai jegybank akkomodatív volt, nem azért mert az amerikai gazdaság nagyszerűen teljesített.
A tőzsdei buborékoknak az a jellegzetességük, hogy nem szépen lassan engednek le, hogy mindenki eladhassa a befektetéseit, hanem nagyon hirtelen, erőteljesen, hogy a befektetőknek ideje sem legyen az eladási ajánlatot eljuttatni a brókereiknek. Ez történt 2020 február-márciusban. Megdőlt az a tévhit is, hogy a piacok, soha nem mennek át bikapiacból medvepiacba, mikor a tőzsdék új csúcsokra mennek. Megdőlt az a tévhit is, hogy nem baj, ha kicsit leesik a piac, majd a következő emelkedésnél el lehet adni. 2020-ban nem volt emelkedés, hanem a csúcsról egyenes út a mélységbe.
Utólag mindig okosabb a befektető, jobban látja mikor kellett volna eladni. A piacnak megvan az a tulajdonsága, hogy figyelmezteti azokat, akik figyelnek. Most is ezt tette, csak kevesen hallották. Február 17-én hétfőn kijött az előzetes japán GDP, ami 6%-kal rosszabb volt a vártnál, és kizárólag a koronavírust jelölte meg oknak. Mit tett erre az amerikai piac? Másnap új csúcsra ment, és csak akkor hitte el, hogy valóban komoly a probléma, mikor az olasz hatóságok lezárták Észak-Olaszországot. Még mindig nem lett volna késő eladni, de ekkor indult be a régi reflex, hogy majd a következő emelkedésben meg lehet szabadulni a részvényektől. Az emelkedés még nem jött el, pedig sok befektető várja.
Mit lehet ilyenkor csinálni? A gyengébb idegzetűek eladnak, bármi áron is, és fogadkoznak, hogy soha többet nem fognak még a tőzsde közelébe sem menni. A tapasztaltabbak tudják, hogy egyszer ennek az eladási hullámnak is vége lesz, és hacsak a világ el nem pusztul, újabb lehetőségekkel lehet majd pénzt keresni tőzsdéken. A jövő befektetései már kopognak az ajtón. Tesla, alternatív energia, 5G, orvosi robotika és a többi fantasztikus lehetőségek. A lényeg, hogy jelen legyünk a piacon, hogy ki tudjuk ezeket használni.
Kardos Zsolt
Senior termékspecialista
