Sok-sok év múlva, amikor erről a korszakról írnak könyveket, a 2020. április 9-i dátum úgy fog szerepelni a tankönyvekben, mint a nap, mikor meghalt az amerikai kapitalizmus. Ez volt az a nap, amikor az amerikai jegybank,
a Fed, bejelentette, hogy a gazdaság kisegítése céljából elfogadnak befektetési minősítés alatti vállalati kötvényeket is. Magyarul olyan cégek kötvényeit is megvásárolja a Fed, amelyek spekulatív minősitést kaptak.
Az, hogy egy kötvény spekulatív minősitést kap, nem feltétlenül probléma. A Tesla elektromos autógyártó cég kötvénybesorolása is a spekulatív kategóriába tartozik. De a Tesla egy fiatal cég, teljesen új technologiát fejlesztett ki, és van esély arra, hogy megváltoztatja a világot az autózás területén. A Ford is egy autógyártó cég, több mint 100 éves, és ennek a cégnek a kötvényei is spekulatív besorolásúak. Mégis aki közel áll a tőzsdei folyamatokhoz, tudhatja, hogy amíg a Tesla a jövőt reprezentálja, addig a Ford a múltat.
A Ford egy rendkívül rosszul menedzselt cég, egy olyan vállalat, amelyik potenciálisan csődbe is mehet. Ezt a tényt a Ford részvény- és kötvényárfolyama is nagyon jól reflektálta április 9-ig.
A kapitalizmus egyik fontos lételeme a megújulás. A világ változik, és vele együtt a világot befolyásoló vállalatok is. Ha megnézzük milyen cégek voltak 30 évvel ezelőtt 1990-ben a Dow Jones tőzsde indexben, találunk olyan neveket, amiket egy mostani 30 éves nem is ismer. Ki tudja megmondani, hogy a F.W. Woolworth cég mivel foglalkozott? És az American Can Company? Easman Kodak? Talán az utolsót egy páran felismerik, de az első kettőt valószínűleg senki. Pedig annak idején ezek a cégek is formálták Amerika arcát, az amerikai kapitalizmust. Ezek a cégek is voltak start-up cégek valamikor, kitaláltak valami újat, ami megreformálta az akkori világot. De ami a kapitalizmus szempontjából a legfontosabb, hogy elsöpörték azokat a cégeket, amelyek rosszul menedzseltek voltak, vagy csak egyszerűen eljárt felettük az idő. Ez a legfontosabb eleme a kapitalizmusnak. A porból egy új főnix születik, és amikor lejárt az ideje, az ő porából kikel a következő madár. Ez az a folyamat, amit a Fed megállított április 9-én. Visszatérve a Tesla-Ford viszonyításra,
a Ford ”megúszta” köszönhetően a Fednek. Ahelyett, hogy csődbe menne és átadná a helyét a ”jövőnek”, itt marad a nyakunkon, mint egy parazita és elszívja mind az intellektuális, mind a pénzügyi forrásokat olyan cégektől, amik a társadalmat egy következő szintre emelnék.
De az amerikai jegybank nem csak a Fordot mentette meg ezáltal. Az, hogy ennyire beavatkozik a tőzsdén jegyzett cégek pénzügyi folyamataiba, előbb-utóbb egy olyan helyzetet állíthat elő, hogy teljesen fölösleges lesz elemezni ezeket a cégeket. Minek értékelni bármit is, ha tudjuk, hogy a sor végén ott áll a Fed, és ha kell, megmenti a legrosszabb vállalatokat is. A kapitalizmus öntisztitó folyamata megszűnik.
Egyre több ”zombi” vállalat lesz, amik csak azért működnek még, mert az állam, a jegybankon keresztül életben tartja őket. Ismerős?
35 évvel ezelőtt, a szocializmus alatt, Magyarország is hasonlóan működött. Képzeljük el, hogy egy amerikai elemző eljön Magyarországra 1985-ben és elemezni kezdi a Ganz-Mávagot, a Csepel Műveket vagy a Goldberger Textil gyárat. Valószínűleg egy nap után visszarepült volna New York-ba és jelentésében az állt, hogy ez a rendszer halálra van ítélve, mert nem a cégvezetők döntenek, hanem egy szürke bürokrata valahol az államvezetésben. És teljesen igaza lett volna. Mert ne felejtsük el,
annak, akinek hatalma van eldönteni, hogy egy életképtelen cég továbbra is működőképes maradjon, annak hatalma van azt is eldönteni, hogy az a cég mennyire prosperáljon a jövőben.
A Ford esetében ez azt jelentheti, hogy nem költhet pénzt a gyárai felújítására, mert az munkások elbocsátását eredményezné. A pénzt pedig 2020. április 9-én azért kapta a Ford a jegybanktól, hogy az ott dolgozó embereknek megmaradjon a munkájuk. A jövőben az is előfordulhat, hogy nem fejleszthet elektromos autókat, mert az pedig az amerikai olajmunkások állásait veszélyeztetné. Ellenszegülni pedig nem lehet a felsőbb döntésnek, mert akkor a pénzforrás is megszűnik.
Most képzeljük azt el, hogy a Fed 30 évvel ezelőtt tette volna ezt, és a mai napig a F.W. Woolworth és azt Eastman Kodak működő vállalatok lennének. Akkor nem lenne Walmart, Target, és Amazon sem. A fotóinkat pedig nem okostelefonon készítenénk, hanem egy félkilós masinával, és két hetet várnánk az előhívásra, hogy megcsodálhassuk a legutolsó nyaralás képeit.
A Fed legnagyobb bűne az, hogy megöli az innovációt.
Megszűnik az üzleti darwinizmus, az életképtelen selejt továbbra is megmarad. És ezzel meghal a kapitalizmus is.
Kardos Zsolt
Senior termékspecialista
