Akkor ”követünk” el kognitív disszonanciát, amikor nem a viselkedésünk, hanem a nézeteink megváltoztatásával igyekszünk csökkenteni a feszültséget. Máshogy fogalmazva, belső feszültséget, disszonanciát élünk át, amikor valamilyen új információ vagy tapasztalat ellentmond a korábbi elképzeléseknek vagy ismereteknek. Például, nem a dohányzásról mondunk le a disszonancia hatására, hanem megindokoljuk, miért nem olyan veszélyes.
A tőzsdék február 17-én éltek át kognitív disszonanciát. Az Egyesült Államokban nemzeti ünnep miatt zárva voltak a tőzsdék, és egyre aggasztóbb gazdasági hírek jöttek Ázsiából. Egyre valószínűbbnek látszik, hogy a koronavírus a gazdaságra kifejtett hatása nagyobb lesz, mint ahogy azt korábban gondolták. Az előző nap Japán bejelentette, hogy a GDP-je vírus miatt a minimum 6%-kal csökkenni fog, és azt még mindig nem lehet megjósolni, hogy mekkora visszaesés lesz a kínai GDP-ben.
Hogy reagáltak a tőzsdék ezekre a negatív hírekre? Érdekes módon: Ahogy azt várni lehetett, a defenzív eszközökbe, mint például az aranyba áramlott a befektetők pénze. De a részvények is jelentősen emelkedtek, és ami a legérdekesebb, hogy a volatilitási index, a VIX is emelkedett. Mintha azt mondták volna a befektetők, hogy tudjuk, hogy komoly gazdasági problémákat okozhat a vírus terjedése, de mi akkor is veszünk részvényeket és különböző indokokkal próbáljuk igazolni a döntésünket, még ha tudjuk is, hogy az nem állja meg a helyét.
Az ilyen típusú döntések általában extrém piaci optimizmusban szoktak létrejönni. A befektetők tudják, hogy a piac irracionálisan drága, mégis keresnek indokokat, hogy miért vegyenek továbbra is részvényeket. Ilyenkor alakulnak ki a Tesla, Netflix, Facebook és egyéb rendkívül túlárazott részvény ”hívői”, amikor a részvényvásárlásból már vallás lesz, és semmilyen racionális érvvel nem lehet ezeket az embereket meggyőzni a döntésük helytelenségéről. Valahol legbelül ők is sejtik, hogy talán nem a legprudensebb döntés ezeken a szinteken vásárolni, de megindokolják, hogy ők hosszútávban gondolkodnak, és ott meg nem számít, hogy mennyit fizetsz egy adott részvényért. Kognitív disszonancia.
Most nem fogom felsorolni, hogy mik alapján gondolom, hogy a piac átlépett minden racionális mértéket, amit értelmes befektetésnek lehet tekinteni. 5 oldalnyi adatokkal és ábrákkal tudnám alátámasztani az érveimet. Inkább a Trópusi Vihar című filmből való idézet írná le legjobban, hogy szerintem a piac mit csinál most. Van a filmben egy jelenet mikor Robert Downey Jr. mondja Ben Stillernek, hogy: ”Ne told fullba a kretént. Soha ne told fullba a kretént”. Szerintem a tőzsdék, főleg a fejlett piaci tőzsdék most ”fullban tolják a kretént”. Caveat Emptor!
Kardos Zsolt
Senior termékspecialista
